Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra Lux Agnes-Szabó Máté-Sziklay Júlia „Az ombudsmanok működésének az alapjogok védelmében nagy fontossága van, az emberi jogok védelmének hiányosságaira az élet számos területén derült fény tevékenységük eredményeként. Döntési joguk nincsen ugyan, de a visszásságok feltárása és a kiküszöbölésükre tett javaslataik fontos szerepet töltenek be a törvényhozásban és a jogalkalmazásban egyaránt. Vizsgálataik tárgyilagossága, javaslataik szakmai megalapozottsága nagy tekintélyt kölcsönöz megállapításaiknak, melyek az emberi jogok helyzetének mintegy a lázmérőjének tekinthetők,"1 Globalizáció és europaizálódás - olyan folyamatok, amelyek ma, a 21. század elején minden társadalmi-politikai tevékenység megkerülhetetlen környezeti elemeit, sőt időnként meghatározói tényezőit írják körül. Az állami-közigazgatási tevékenység minden vonalán jelentkeznek, és így nem nélkülözhetők az ombudsmani munkában sem Magyarországon, amely hat éve EU, csaknem húsz éve Európa Tanács-tag. A többi, a jogvédelem szempontjából oly fontos ENSZ-intézményhez, illetve szerződéses rendszerhez való csatlakozás pedig szórt évfordulókhoz kötődik. Mondhatni, aligha léphetünk az alapjogi jogvédelem területén ma a nemzetközi intézmények nélkül, amelyek fontos kiindulópontot jelentenek a nemzetközi jog, a „világpolgári jog" (Kant), a belső jogrendszer és a nemzeti állampolgárság tartalmához való közelítésben. A hagyományos nemzetközi jog eredetileg kizárólag a nemzetállamok közötti kapcsolatok szabályozására korlátozódott. A17. században ezen az elven ütött rést a Elugo Grotius által kifejtett „humanitárius intervenció doktrínája". A doktrína jogszerűnek ismerte el az idegen erő alkalmazását annak érdekében, hogy közös erővel véget vessenek egy állam saját állampolgáraival szembeni kegyetlen bánásmódjának, ha ez a magatartás olyan negatív erejű, amely megrázza a nemzetek közösségének lelkiismeretét. A modem nemzetközi emberi jogi felfogás szerint az egyes emberek egyénekként és nem egy adott állam polgárainak jogán rendelkeznek alapvető emberi jogokkal. Ennek megfelelően egyre több nemzetközi intézmény rendelkezik hatáskörrel az egyéneket sújtó emberi jogi jogsértések ellen.2 78 Külügyi Szemle
