Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete Az ombudsmani intézmények pionírjai, a skandináv ombudsmanok még a nagy nemzetközi emberi jogi kodifikációk előtt jöttek létre, és elsődleges fókuszuk a köz- igazgatás vizsgálata volt, amelyben a saját jogrendjük alkotmányos értékei vezették őket. A második világháború után az ENSZ, az Európa Tanács, valamint az európai - más földrészeken az ott honos - regionális együttműködés jogi-politikai intézmény- rendszerei a közigazgatási jogi profilt is átalakították emberi jogi, alapjogi jellegűvé. A nemzetközi bíróságok mellett megjelentek a nem bírói jogérvényesítés állampolgári szerveiként az EU és az Európa Tanács ombudsmanjai. Az egyes nemzetállamok om- budsmanjai világ- és regionális szervezetekben tömörülve hozták létre nemzetek feletti hálózataikat, amelyek fontos elemét jelentik mindennapi munkájuknak. Magyarországon ma még nem jellemző a nagyszámú külföldi, főként EU-állampol- gárságú panaszos jelenléte, de a menekültügy- a vám- és pénzügyőrségi terület ele­meként folyamatosan jelennek meg az ilyen panaszosoktól származó ügyek. Az unión belüli mobilitás megerősödésével ezek jelenléte más, jelenleg „belsőnek" tekinthető területeken akár tömegessé is válhat (például termőföldek külföldi tulajdona, kettős állampolgárság kiterjedése). Jelen írásunkban megkísérelünk számot adni arról, hogy a nemzetközi szerveze­tekkel való kapcsolattartás a magyar ombudsmani intézmény gyakorlatát mennyiben fejleszti és befolyásolja az egyes intézményes területek szerint. Tanulmányunk nem tárgyalja a Magyarországon külön biztossal lefedett nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az adatvédelem és információszabadság önálló nemzetközi alrendszerekkel rendelkező területeit. Viszont Magyarországon nem lévén önálló gyermekjogi biztos, az általános biztos hatáskörébe utalt gyermekjogi részterület önálló profillal rendelke­ző nemzetközi problémáit igyekszünk terjedelmi korlátáink keretében súlyának és re­latíve önálló profiljának megfelelően kezelni. A tanulmány az emberi jogok védelmének nemzetközi szervezeti struktúráját követ­ve az ENSZ-Európa Tanács-Európai Unió emberi jogi politikáját és intézményeit veszi számba, majd a gyermeki jogok speciális területénél ugyanezt a struktúrát ismétli. ENSZ egyetemes nyilatkozat - a nagy szerződéses „rezsimek" - Emberi Jogi Főbiztos - nemzeti emberi jogi intézmény A modern nemzetközi emberi jog második világháború utáni jelenség, amely kezdet­ben a szörnyű hitleri emberi jogsértésekre reagált, és a híres roosevelti négy szabadság3 ideálját célozta meg4. Az ENSZ emberi jogi védelmi rendszerének kiindulási pontjául szolgáló Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata végül 1948-ban született. Francia javaslat­ra került be a címbe az „egyetemes jelző, ami - elidegeníthetetlen jogokról lévén szó ­2010. tél 79

Next

/
Thumbnails
Contents