Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: A Nemzetközi Bíróság koszovói függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó tanácsadó véleményéről
Németh Csaba a nem autonóm és az idegen elnyomás alatt álló területekre is (dekolonizáció). A bíróság egy eléggé újdonságnak számító fogalomhasználattal a palesztin, a dél-afrikai vagy éppen a kelet-timori problémára reflektálva az önrendelkezési jog fogalmát felváltja az egyszerűbb indoklás kedvéért a függetlenséghez való joggal. A bíróság eljárása során több állam észrevételezte, hogy az egyoldalú függetlenedés ellentétben áll a területi integritás alapelvével,35 valamint az ENSZ BT egyes korábbi határozataival.36 A Nemzetközi Bíróság szerint azonban a korábbi BT-határozatokban azonosított esetekben a függetlenedés jogellenessége nem az egyoldalú jellegben, hanem annak módjában (tiltott erőszak vagy az általános nemzetközi jogi normák más módon történő megsértése) volt. A függetlenedés és a területi integritás tiszteletben tartása között sem látott ellentétet a bíróság, mert mint megállapította, a területi integritás megsértésének tilalma csak az államok közötti kapcsolatban értelmezhető, ezért a függetlenedéskor ez nem jöhet szóba.37 A bíróság jogi álláspontjának a szerző szerint ez a legérdekesebb része, amitől a jogtudomány és a nemzetközi közösség szereplői eltérő álláspontot képviselnek.38 A fentieket összegezve a bíróság álláspontja szerint az általános nemzetközi jogból nem vezethető le olyan következtetés, miszerint az tiltaná a függetlenség kikiáltását39 A szecesszióhoz való jog vizsgálatát a bíróság ítéletének meghozatalakor nem tartotta szükségesnek vizsgálni, mert ez álláspontja szerint a kérdésen kívüli probléma.40 A bíróság ezt követően az ENSZ BT 1244 (1999) számú határozata és a Constitutional Framework szempontjából vizsgálta meg a koszovói függetlenedést. A bíróság rámutatott az ENSZ BT azon jogkörére,41 amely lehetővé teszi, hogy határozataiban a tagállamok számára kötelezettséget állapítson meg. A bíróság a Constitutional Frameworkt is az alkalmazandó nemzetközi jogi normák részének tekintette, tekintettel arra, hogy ennek kötőereje az ENSZ BT 1244 (1999) számú határozatában átruházott jogkörből vezethető le. Mind az ENSZ BT 1244 (1999) számú határozata, mind a Constitutional Framework hatályban volt a függetlenség kikiáltásakor, és mindkettő az alkalmazandó nemzetközi jogi normák részét képezte.42 Az ENSZ BT 1244 (1999) számú határozata értelmezésekor a bíróság kiemeli az annak mellékleteiben lefektetett alapelveket, amelyeken a koszovói státus rendezésének nyugodnia kell. A szerző álláspontja szerint ezen elvek alapján egy koszovói egyoldalú önállósodás nem támasztható alá jogilag.43 A bíróság az ENSZ BT 1244 (1999) számú határozatának összegző értelmezésekor megállapítja, hogy az egy kivételes és időleges jogrendet hozott létre Koszovóban, ami átvette a területi állam közigazgatási jogrendjének helyét, és Koszovó stabilizációját célozta, tehát az ENSZ BT 1244 (1999) számú határozata célja nem a koszovói státus meghatározására, rendezésére irányult.44 A bíróság tanácsadó véleményében alkalmazott érvelés egyik alapvető pontja a függetlenségi nyilatkozat kibocsátójának meghatározása volt. Ugyanis, bár a szerző álláspontja szerint a kérdés megfogalmazása Szerbia szempontjából szerencsétlennek 70 Külügyi Szemle
