Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Tóth Erika: A "weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai
Tóth Erika 31 2010. december közepén a három ország külügy- és védelmi miniszterei az EU Közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) kiemelt kérdéseivel kapcsolatban közös levélben fordultak Catherine Ashtonhoz, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez. A „weimari levélként" elhíresült dokumentum az együttműködés fokozását szorgalmazza három területen: a főképviselőt és a NATO- főtitkárt az EU-NATO-kapcsolatok erősítésére ösztönzi; a KBVP-n belüli civil-katonai együttműködés erősítése jegyében előirányozza a műveleti tervező és irányító képességek fejlesztését; ezen kívül a kétoldalú és a szélesebb körű együttműködésen alapuló katonai képességfejlesztés továbbvitelére szólít fel. 32 A weimari háromszög külügyminisztereinek találkozójára vendégként először meghívták az új ukrán külügyminisztert, Konsztantyin Hriscsenkót is. 33 A találkozó kiemelt kérdése volt a kalinyingrádi térség helyzetének rendezése, tárgyaltak egyfajta kishatárforgalmi megállapodásról is Lengyelország, Litvánia és Kalinyingrád között, megegyezés született az orosz-lengyel vízumkönnyítésről. A másik napirendi pont az európai biztonsági kérdések közül az EU-orosz külpolitikai és biztonsági bizottság létrehozásáról szóló Merkel-Medvegyev- memorandum volt. Konzultációt folytattak az afganisztáni, a Dnyeszteren túli és a kirgizisztáni helyzetről is. 34 Lengyelországban traumatikus emlékeket ébresztett fel az iraki háború kapcsán megélénkült Pá- rizs-Berlin-Moszkva tengely. A bizalmatlanság egyik eredője az Északi Áramlat nevű balti-tengeri gázvezeték. Lengyel politikusok a gázvezetéket korábban a rossz emlékű Molotov-Ribbentrop-pak- tumhoz hasonlították. Párizs hangsúlyozza, a Mistral repülőgépek Oroszországnak való eladását inkább politikai gesztusnak, a mérsékeltebb orosz álláspont elismerésének, mintsem katonai ügyletnek tekinti. 35 Kínos epizódnak számít, hogy amikor 2006 tavaszán Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök Sólyom László államfővel Győrben felavatta a magyar-lengyel barátsági emlékművet, a lengyel felet nem fogadta sem a magyar miniszterelnök, sem az Országgyűlés elnöke. 44 Külügyi Szemle
