Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Tóth Erika: A "weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai
A „weimari háromszög" szerepe - a német-francia-lengyel együttműködés kilátásai A kétoldalú kapcsolatok a lengyel Tusk-kormány 2007. novemberi hivatalba lépése óta jelentősen javultak. A Kaczynski-kormány helyenként agresszívnek tűnő hangját a tárgyszerűség váltotta fel, intenzívebbé vált a két kormány közötti párbeszéd. Mindez jobb feltételeket teremtett az együttműködéshez, a kétoldalú viták racionális kezeléséhez. A német-lengyel kapcsolatokban vitás kérdésnek számít a közös múlt feldolgozása (az el- üldözöttekkel kapcsolatos kérdések, a kárpótlási ügyek, a német kulturális javak kezelése Lengyelországban) és az Északi Áramlat gázvezeték ügye. A Balti-tenger mélyén épülő, Lengyelországot megkerülő Északi Áramlatot Sikorski lengyel külügyminiszter 2010 januárban gazdaságilag értelmetlennek nevezte. Az orosz energiaóriás Gazprom által vezetett orosz-német konzorcium nem adott választ a lengyel hatóságoknak arra, hogy az olcsóbb szárazföldi megoldás helyett miért választják a tengeri útvonalat. Lengyelország mellett Észtország és Litvánia is felhívta Brüsszel figyelmét arra, hogy a gázvezeték építése csak tovább növeli Európa közvetlen függőségét az orosz gázimporttól. Kaczynski elnök előzőleg úgy fogalmazott: „Az energia korábban gazdasági téma volt, most politikai probléma." A kapcsolatok alakításához jelenleg kedvező feltételeket biztosít a konzervatív felfogású kormánypártok közötti bizalom, különösen a német liberális párt kormányzati szerepe.22 A német-lengyel viszonyban azonban továbbra is figyelembe kell venni a következő körülményeket: • Oroszország megítélése: Berlin stratégiai partnert lát Moszkvában, főleg gazdasági, energetikai, de politikai téren is. Varsó Moszkvával szembeni bizalmatlansága azonban mélyen gyökerezik, ezen lényegében nem változtat az sem, hogy 2009 őszétől, különösen pedig a 2010. áprilisi szmolenszki légi katasztrófa után bizonyos közeledés tapasztalható Oroszország és Lengyelország között.23 • Németország és Franciaország szerint a biztonságpolitika lényegi kérdéseiben a konzultációba indokolt lenne más partnerek, például Nagy-Britannia bevonása is, de Lengyelország hajlamos ennek a fékezésére. • A német társadalomban és a politikai apparátusban negatív Lengyelország-kép alakult ki.24 Úgy gondolják, hogy a lengyel politikusok arrogánsak, sértődéke- nyek, irreális követelésekkel állnak elő, a gesztusokat nem értékelik (a lengyelek Németország-képe a felmérések szerint pozitívan változik).25 Az EU-ban Németország és Lengyelország érdekei konkrét pontokon eltérnek • Lengyelország továbbra is ragaszkodik az agrárszubvenciók megszokott fizetési rendszeréhez, míg a németek ennek mértékét mérsékelni szeretnék. • A klímavédelem terén eltérően számolják ki a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kompenzáció mértékét. 2010. tél 35
