Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla Jegyzetek 1 Geoffrey Cowan-Amelia Arsenault: „Moving from Monologue to Dialogue to Collaboration: Three Layers of Public Diplomacy". The Annals, No. 616. (2008). (Geoffrey Cowan-Nicholas J. Cull (szerk.): Public Diplomacy in a Changing World.) 2. o. 2 Joseph S. Nye: „The Decline of Americas Soft Power". Foreign Affairs, Vol. 83. No. 3. (2004). 2. o. 3 Joseph S. Nye: „Public Diplomacy and Soft Power". The Annals, i. m. 2. o. 4 Doug Gavel: „Joseph Nye on Smart Power". Harvard Kennedy School Insight Interview, http://www.hks.harvard.edu/news-events/publications/insight/intemational/joseph-nye (Letöltés ideje: 2009. január 25.) 2. o. 5 A puha hatalom a nemzetközi kapcsolatok területén sokat tárgyalt téma, sokan elismerik, ám többen támadják is „naivitása" miatt. Nye a kritikákra reagálva maga is továbbfejlesztette elméletét, és a puha és a kemény hatalom egyensúlyában rejlő „okos hatalom" mellett érvel. 2. o. 6 „2009 Country Brand Index". FutureBrand, http://www.futurebrand.com/think/reports-studies/ cbi/2009/rankings/ Az index több szempont alapján vizsgálja az országok népszerűségét. Magyarország a 2008-as indexen a legjobb ár/érték arányt biztosító országnak bizonyult a külföldiek szemében, 2009-ben azonban már nem ért el helyezést. Sőt a kelet-közép-európai régióban a Future Brand által vizsgált öt ország közül a negyedik helyre kerültünk - Csehország, Bulgária és Horvátország után. 3. o. 7 Lee Hudson Teslik: „Nation Branding Explained". Council on Foreign Relations, http://www.cfr.org/publication/14776/nation_branding_explained.html , 2007. november 9. 3. o. 8 Az amerikai Advisory Committee on Public Diplomacy ekkor alakult meg. 3. o. 9 A nyilvános diplomácia amerikai értelmezéséről további információk többek közt a http://www.publicdiplomacy.org/Lhtm és http://www.state.gOv/r/adcompd oldalakon találhatók. 10 Gyakran „PD"-ként is említik, elsősorban a közbeszédben. 3. o. 11 Az amerikai szakértők a nyilvános diplomáciában az új média előretörésére számítanak 2009-től, hiszen Obama kampánya során innovatívan és aktívan használta az új médiát. 3. o. 12 A technológiák fejlődése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a diplomácia számára. A virtuális diplomácia például ezen innovációk bevonása és kreatív használata a diplomácia keretein belül. 3. o. 13 Ottawai szerződés, Nemzetközi Büntetőbíróság és a kimberley folyamat („véres gyémántok"). 3. o. 14 Mark Leonard: Public Diplomacy. London: The Foreign Policy Centre, 2002. 4. o. 15 John Brown: Public Diplomacy and Propaganda: Their Differences. Los Angeles, CA: The Univesity of North Carolina, 2008. Elektronikus változat: http://www.unc.edu/depts/diplomat/item/2008/0709/comm/brown_pudiplprop.html . 4. o. 16 Az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a fekete propaganda egyébként már a diktatúrákban is nehezen valósítható meg. 4. o. 17 A British Council továbbra is működik Zimbabwében, Iránban és Burmán. A későbbiekben, amikor a diplomáciai kapcsolatok is szorosabbá válnak majd, ezek az előzetesen kialakított kapcsolatok és hálózatok hivatottak elősegíteni a diplomáciai folyamatokat. Martin Davidson: „Cultural Relations: Building Networks to Face Twenty-First-Century Challenges". In: Engagement: Public Diplomacy in a Globalised World. London: Foreign and Commonwealth Office, 2008.4. o. 18 Eytan Gilboa: „Searching for a Theory for Public Diplomacy". In: The Annals: Public Diplomacy in a Changing World. Thousand Oaks, CA: Sage Publications, 2008. 5. o. 19 Fontos megjegyezni azonban, hogy a hidegháborús modell információhiány esetén működik jól, amikor az állampolgárok korlátozott információkhoz juthatnak, melyeket a kormányzat ellenőriz. 5. o. 20 Felmerülhet az a kétség, hogy bármilyen jó képet is fest magáról egy ország, a befektetőket mégis csak a gazdasági mutatók és az elérhető kedvezmények győzik meg a tőkebehozatalról. Elég azonban egy válság, és nyilvánvalóvá válik, mekkora ereje van a pszichológiai faktornak. Egy - nyilván nem alaptalanul - jó imázzsal rendelkező ország könnyebben átvészelhet hullámvölgyeket. 5. o. 22 Külügyi Szemle
