Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla A nyilvános diplomácia nemcsak elméleti síkon, hanem a gyakorlatban is megvalósítható kell hogy legyen. Ehhez pedig anyagi források és társadalmi elfogadottság szükséges. Az ilyen jellegű próbálkozások általában „propagandagyanúsak". Ezt elkerülendő alapfeltétel, hogy a nyilvános diplomáciára szánt összegek eredete és célja átlátható és nyilvános legyen. A jövőre vonatkozóan talán a legnagyobb feladat az, hogy megpróbáljuk a külföldieket foglalkoztató érzékeny kommunikációs témákat proaktívan kezelni, a konfliktusos elemek helyett a kooperációra való törekvést kiemelni. Nemcsak arról kell beszélni, hogy mit tettek mások, hanem arról is, hogy mit tettünk mi magunk egy-egy szituáció megoldása érdekében. Különösen igaz ez az olyan nemzetközi érdeklődést kiváltó témák tekintetében, mint például a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek vagy a határainkon túl található magyar kisebbségek helyzete. Mennyiben áll mindez összhangban a külkapcsolati irányvonalakkal? Felvetődik a kérdés, hogy egy ilyen stratégia kialakítása mennyiben egyeztethető össze a magyar külpolitika korábban meghatározott irányaival. Tekintsük át, hogy az előző kormány által megalkotott külkapcsolati stratégia milyen mélységben foglalkozik a nyilvános diplomáciával vagy annak elemeivel. „A diplomáciai eszközrendszer bővülésével, a döntési folyamatok társadalmasításával, a médianyilvánosság robbanásszerű növekedésével a kultúra egyre erőteljesebben hat a kiilkap- csolatok alakulására is. (...) Az országról alkotott képet minden egyes polgára alakítja saját magatartásával, tevékenységével, és ezzel részleges felelősséget visel alakulásáért. A kulturális külpolitika feladata - építve a 2011. évi uniós elnökségből adódó lehetőségekre is - korszerű és hiteles Magyarország- és magyarságkép megjelenítése, amely • tükrözi és közép-európai keretbe ágyazza a nemzeti kultúra egészét; • megjeleníti az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját; • épít a történelmi, szociológiai tényekre; • bemutatja a magyar tudományos élet eredményeit; • bemutatja a magyar sport sikereit és a nemzeti tudatban betöltött szerepét." 49 Mint látjuk, a külkapcsolati stratégia az országkép formálásában elsősorban kulturális diplomáciai elemekre épít, átfogó képet igyekszik mutatni Magyarországról - fókuszpontok kiemelése és aktuálpolitikai kérdések integrálása nélkül. Mindazonáltal a fent meghatározott innovációs szegmens összhangban áll a külkapcsolati stratégia ide vonatkozó részeivel: „A magyar tudomány feladata, hogy a hazai bázist erősítve integrálódjon a kutatás és fejlesztés nemzetközi rendszerébe, mindenekelőtt az Európai Kutatási Térségbe, kihasználva az uniós tagság kínálta előnyöket. (...) A tudomány tárgyi eszközrendszerének koncentrációjával olyan központo(ka)t kell létrehozni, amelyek színvonala lehetővé teszi, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet játsszon a tudományos megismerés területén kialakult nemzetközi, mindenekelőtt uniós munkamegosztásban. A tudomány 20 Külügyi Szemle
