Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
EU-elnökség és magyar országkép hogy választásuk a magasan képzett munkaerőnek köszönhetően esett Magyarországra.46 Szintén hozzánk települt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Közös Szolgáltató Központja, amelyet Rómából költöztettek Budapestre.47 Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy Magyarország európai szinten vezető szerepre törhet az innováció terén, és vetekedhet például Svájccal, de mindenképpen megkülönböztetheti magát regionális versenytársaitól. A kommunikáció önmagában azonban ehhez nem elég, csak akkor lehet hiteles, ha a kutatás-fejlesztés államilag deklarált prioritássá válik, megfelelő - anyagi, erkölcsi és társadalmi - támogatáshoz és megbecsüléshez jut, így valós eredményeken alapulhatnak a nyilvános diplomáciai üzenetek. Az „ideális" stratégia A következőkben a fent részletezett tapasztalatok alapján egy ideális magyar nyilvános diplomácia stratégia sarokpontjait szeretném felvázolni. Az alapok Egy magyar nyilvános diplomáciai stratégia megalkotásához megfelelő mélységű előkészítő, kutató munka szükséges. Ez egyrészt a magyar országképről kialakult attitűdök vizsgálatából, másrészt pedig regionális versenytársaink, a kelet-közép-európai államok nyilvános diplomáciájának elemzéséből állna. Az attitűdvizsgálat során olyan országos, reprezentatív közvélemény-kutatás szükséges, amely nemcsak a közvélekedésben élő attribútumokat méri fel, hanem SWOT- elemzés segítségével arra is választ ad, hogy melyek azok a fő kommunikációs irányvonalak, amelyekkel a magyar lakosság azonosulni tud, amelyeket maga is képviselni képes, és amelyekben fejlődési lehetőséget lát. Egy ilyen kutatásban indokolt lenne mélyebben megvizsgálni a kutatás-fejlesztés és az innováció szerepét, ami a fentiek alapján Magyarország kommunikációs szegmense lehet. Ezzel párhuzamosan fel kell mérni a külföldön kialakult Magyarország-képet is - elsősorban a magyar külkapcsolatok szempontjából legrelevánsabb országokban és régiókban. Az európai országok és az Egyesült Államok mellett nem szabad megfeledkezni a feltörekvő államok - különösen a gazdasági kapcsolatok miatt fontos partner, Kína - szerepéről sem. E téren is SWOT-elemzés javasolt. A belső és a külső országkép összevetésével mutatkoznak meg a lehetséges kommunikációs szegmensek. A fenti elemzések alapján ez az innováció lehet, de elképzelhető, hogy mélyebb, reprezentatív kutatás segítségével további szegmensek is megmutatkoznak. A nyilvános diplomáciai stratégiában érdemes ezeket a további szegmenseket is szerepeltetni - bár kisebb hangsúllyal - mint a fő szegmenst, annak érdekében, hogy a kommunikáció „biztonságosabbá" váljon, több lábon álljon. így, ha egy váratlan 2010. tél 17
