Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla Mindkét kutatás eredményeiből kitűnt, hogy Magyarország kulturális és turisztikai értékei a magyar országkép központi elemei. Ezek segítenek az ország azonosításában, és hasznos, fontos elemei a komplett országkép kialakításának. Ezen túlmenően azonban meg kell találnunk azt a szegmenst is, amely megkülönböztet bennünket a régió többi országától, és ami a külvilág számára is hasznos és előnyös tulajdonság. Ez a metszéspont pedig a tudásalapú társadalom, az innováció, a kutatás-fejlesztés lehet, amit mindkét kutatás igazol. A Gallup eredményei szerint a magyar lakosság több mint 80 százaléka egyetért abban, hogy Magyarország vállalkozó szellemű, tehetséges, művelt emberek és a nagy tudományos teljesítmények országa. A Financial Dinamics eredményei között is előkelő helyen, lehetőségként szerepel a tudomány és az emberi erőforrások. Bár néhány tulajdonság - mint például az EU- vagy NATO- tagság - ennél jobb eredményeket ért el, és kommunikációja éppoly fontos és hasznos, mint a kulturális értékeké, de nem alkalmas egy előremutató és megkülönböztető országkép kialakítására. Az innováció, a tudomány és az emberi erőforrások fókuszpontba állítását indokolja az a tény is, hogy az Európai Unió is versenyképesnek látja Magyarországot ezen a területen. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) létrehozása a dél-budai Infoparkban. Magyarország a Wroclawval pályázó lengyelek, Bécs és Pozsony közös pályázata, valamint Jéna és a katalán Sant Jugat jelentkezése közül bizonyult a legideálisabb helyszínnek a kialakítandó innovációs hálózat központjaként. Az EITI-re az EU 308 millió eurót különített el működésének első éveire. Budapest európai viszonylatban igen gyorsan fejlődik az innováció területén: az uniós kutatóhelyek 15 százaléka nálunk jön létre, százharminc nemzetközi vállalatnak pedig saját K+F részlege van hazánkban.42 Az első tudás- és innovációtársulások43 a fenntartható energia, a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, valamint a jövő információs és kommunikációs társadalma területeken jöttek létre.44 Érdekes adatokkal szolgálnak a Fleidrick & Struggles tanácsadó cég és az Economy Business Unit Talent-indexének 2009-es eredményei is.45 A kutatás alapján - amely gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci és oktatási kritériumok figyelembevételével folyt - Magyarország a negyedik helyen szerepel 13 közép- és kelet-európai ország között. Legfőbb versenytársunknak e téren Lengyelország mutatkozik - az első és második helyet Ausztria és Oroszország kapta. A kutatásból kiderül, hogy Magyarország előkelő helyen szerepel a tőkevonzó képesség és a tehetségkibontakozás feltételei terén, a tehetségvonzás és a nyelvtudás területén azonban még sok tennivaló akad. A magyar humánerőforrás nemzetközi versenyképességét bizonyítja az is, hogy az elmúlt években Budapestre települt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) Globális Szolgáltató Központja, és az UNHCR itt hozta létre Globális Továbbképző Központját is. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa egyértelművé tette, 16 Külügyi Szemle
