Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
EU-elnökség és magyar országkép Gyengeségek, veszélyek Az országmárka-építés folyamán fontos a negatívumokra is figyelmet fordítani, azokat proaktívan kezelni. Az elemzés azt is megmutatta, hogy mely területek jelentenek veszélyt a magyar országképre. Itt is visszaköszönnek a márkaépítés tapasztalatai: rossz terméket jó kommunikációval sem lehet hosszú távon eladni. Ezeken a területeken politikai lépésekre van szükség, amelyekre a kommunikációt építeni lehet. A SWOT elemzés veszélyeket és gyengeségeket feltáró része azt is megmutatja, hogy mekkora hatással vannak az országképre az aktuálpolitikai kérdések, amelyeket a kulturális diplomácia és a turizmusfejlesztés nem képes kezelni. Éppen azért van szüksége Magyarországnak komplex nyilvános diplomáciai stratégiára, hogy a kényes kérdéseket a többi kommunikációs tevékenységgel összhangban, hatékonyan tudja kezelni. A válaszok alapján három kritikus téma mutatkozik: a nemzeti valuta, az orosz energiafüggőség és a kisebbségek helyzete. Mindhárom kényes, aktuálpolitikai kérdés, amelyet koherens, előremutató válaszok és lépések kidolgozásával lehet kezelni. Az orosz energiafüggőséget a válaszadók 49 százaléka gyengeségnek, 40 százaléka pedig kifejezetten veszélynek tartja. Magyarország a nyugat-európai energiaellátás útvonalán fekszik, ezért ezt a kérdést a válaszadók többsége ismeri. A magyar valutát, a forintot a válaszadók 37 százaléka tekinti gyengeségnek, 40 százaléknak pedig nincsen véleménye - így vélhetőleg információja sem - erről a kérdésről. A valutáról kialakult vélemény egyértelműen tükrözi az ország pénzügyi stabilitásáról - így nemzetközi versenyképességéről - kialakult képet. Az eurozónához való csatlakozás egyértelmű javulást hoz majd ezen a téren - a kérdés csak az, hogy ez mikor történik majd meg. A kisebbségek kérdése szintén kulcsfontosságú - nemcsak az országkép, hanem a magyar külpolitika egésze szempontjából is, amelynek a rendszerváltás óta harmadik alappillére a határon túli kisebbségek kérdése. Azonban nemcsak a határainkon túli, hanem az országban élő kisebbségek is fontos szerepet játszanak az országkép kialakításában. A válaszadók 28 százaléka gyengeségként jelölte meg a kisebbségek magyarországi helyzetét - ami az Európai Unióban különösen rossz pont, bármely országról legyen is szó. Kitörési pontok - melyik a mi szegmensünk? Az országképépítésre azok a témakörök lesznek a legalkalmasabbak, amelyek a fenti két elemzésben egyaránt pozitívumként jelennek meg, tehát amelyeket a közvélemény is magáénak érez, illetve a külföldiek szemében is vonzó, előnyös jellemzők. Itt természetesen ne feledkezzünk meg arról, hogy a fenti kutatások az irányvonalak megtalálásában jelentenek segítséget. Magyarország nyilvános diplomáciai stratégiájának megtervezéséhez ennél átfogóbb, friss és reprezentatív kutatásokra is szükség lenne. 2010. tél 15
