Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla múltra utaló - kifejezések, mint a „keleti blokk", „Szovjetunió", „kommunizmus" és „szovjet", ezeket a válaszadók 11 százaléka említette. Nyolc százalékuk asszociált Kelet-Európára, és sajnos mindössze három százalékuknak jutott elsőként az Európai Unió az eszébe. Sokatmondók a következő válaszok is: „szép ország sok aktuális problémával", „nagyszerű hely a turistáknak, nehézkes az üzletembereknek", „gyönyörű ország, nagyszerű múlttal, de meglehetősen lepusztult napjainkban", „az összes kelet-európai állam közül Magyarországról hallottam a legkevesebbet", „semmi nem jut eszembe... talán a kommunizmus". SWOT elemzés A kutatás során a spontán, segítség nélküli „Magyarország-asszociációkat" követően arra kerestük a választ, hogy külföldön Magyarország mely jellemzőit tekintik az országképre nézve - a klasszikus SWOT elemzésből ismert - erősségnek, gyengeségnek, lehetőségnek vagy veszélynek. A felmérés lényege, hogy a már meglévő - vélt vagy valós - értékeink kommunikációs potenciálját méri fel. Új értékek felépítése ugyanis rengeteg energiát igényel, míg a meglevő értékekre alapozott kommunikáció kevesebb energia befektetésével kecsegtet jobb eredménnyel, és hitelesebbé is válik. Erősségek, lehetőségek A kulturális diplomácia, illetve a turizmus élénkítését célzó programok hatékonyságát bizonyítja, hogy a válaszadók 67 százaléka Magyarország erősségei közé sorolta a művészetet és a kultúrát, 66 százaléka pedig az építészetet. A magyar turisztikai országkép építésében fontos szerepet játszó, a gyógyfürdőkre építkező wellnessturizmus képe is megjelenik az eredményekben, azonban még további munkát igényel: a válaszadók 32 százaléka esősségként, a 34 százaléka pedig lehetőségként értékelte azt. Az elemzés alapján három olyan terület azonosítható, ahol megfelelő alapokkal rendelkezünk az országkép további építéséhez, amelyekre támaszkodva pozícionálhatjuk Magyarországot. Ezek az ország európaiságát, nyugati orientációját és stabilitását demonstráló EU-tagság, a NATO-tagság illetve Budapest nemzetközi szerepe. Az EU- tagságot a válaszadók 74 százaléka, a NATO-tagságot a válaszadók 67 százaléka tekinti erősségnek. Budapest mint regionális központ, a „kelet kapuja", illetve mint nemzetközi események helyszíne, erősségnek és egyben lehetőségnek bizonyult, így a Budapest márka további építése a magyar országkép egyik sarokköve lehet. Jó hír, hogy a humánpotenciál, melyre - a Gallup felmérése alapján is - a magyarok többsége igen büszke, nem szerepel ugyan az erősségek között, a válaszadók jelentős része azonban lehetőségnek tekinti. Magyarország emberi erőforrásait és a tudományos hátteret a válaszadók 24-24 százaléka tartja lehetőségnek, ám 55 százalékuknak nincsen véleménye vagy információja erről a témáról. 14 Külügyi Szemle
