Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
EU-elnökség és magyar országkép Magyarország - kívülről Magyarország külföldi megítélésének értékelését egy korábban még nem publikált kutatás eredményei38 alapján elemzem, amelyet a budapesti Avantgarde kommunikációs tanácsadó cég39 stratégiai partnere, a Financial Dynamics hálózatának bevonásával készített. A kutatásról A kutatás különlegessége - amellett hogy a kommunikációs szakma képviselőinek véleményét tükrözi - az, hogy nemcsak a spontán asszociációkat vizsgálta, hanem Magyarország jellemzőit kommunikációs szempontból, SWOT40 analízissel értékeli. A kutatás nem reprezentatív, ezzel együtt azonban alkalmas arra, hogy megvilágítsa azokat az irányokat, amelyek mentén Magyarország nyilvános diplomáciai stratégiája megvalósítható lenne. A kutatás 218 kommunikációs szakember bevonásával folyt, akik valamennyien az Avantgarde stratégiai partnere, a Financial Dinamics41 munkatársai világszerte. A résztvevők 67 százaléka európai, 22 százaléka észak-amerikai, de érkeztek válaszok Szaúd-Arábiából, Kolumbiából és Bahreinből is. A megkérdezettek 38 százaléka járt már Magyarországon. Az alábbiakban tekintsük át részleteiben a kutatás eredményeit! Spontán asszociációk A kulturális diplomácia, illetve a turisztikai promóciók hatását mutatja, hogy a kutatás szerint a leginkább ismert jellemzők közé tartozik az ország kultúrája, építészete, gasztronómiája, történelme. Magyarország EU- és NATO-tagsága szintén közismert. Magyarország nemzetközi versenyképességére nézve viszont szomorú tény, hogy a többnyire képzett, értelmiségi válaszadók többsége nem hallott a magyar befektetési lehetőségekről, az ország infrastrukturális fejlettségéről, politikáiról, illetve a magyarok karakterét is kevesen vélik ismerni. A spontán asszociációkra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók többsége földrajzilag be tudja azonosítani Magyarországot, és az is, hogy markánsan tartják magukat a Magyarországra jellemző sztereotípiák. A „Mi jut elsőként az eszébe Magyarországról?" kérdésre érkezett 182 válasz között első helyen szerepelt Budapest - a megkérdezettek 27 százalékának először a főváros jut eszébe Magyarországról. Budapest után a gulyásleves bizonyult a „legmagyarabb" kifejezésnek: a válaszadók 12 százaléka említette. Ezt szorosan követték az olyan - kommunista 2010. tél 13
