Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - EURÓPA - Nagy Lilla: EU-elnökség és a magyar országkép
Nagy Lilla vagyunk. A kialakítandó országképnek tehát széles társadalmi támogatottságot kell élveznie, az ország lakosságának azonosulnia kell tudni vele. Nem lehet kizárólag kommunikációs szakemberek alkotása, feltételezett értékek összessége, hanem jelentős előkészítő, társadalomkutató munkát igényel. Nem abból kell kiindulnunk, hogy mit szeretnénk, hanem abból kell kiválasztanunk a legelőnyösebbet, amink van, és amire a külföldi közönségnek igénye van. Ez egy turisztikai kampány esetében valóban lehet Magyarország gazdag fürdővilága - de ne feledkezzünk meg arról, hogy a turizmus a komplett országképnek mindössze egy eleme. A legelőnyösebb kommunikációs szegmens tulajdonképpen a kereslet-kínálat függvénye. Tekintsük az alábbiakban át, hogy miből áll a kínálat - tehát mink van nekünk, magyaroknak, illetve a kereslet hogyan néz ki, tehát mi az, ami a külföld számára érdekes és értékes lehet mindebből! Magyarország - belülről Az elemzést érdemes önvizsgálattal kezdenünk. A legátfogóbb, magyarok Magyaror- szág-képéről szóló elemzést az elmúlt néhány évben a Gallup Intézet készítette az Or- szágimázs Központ megbízásából. Ebből kiderül, hogy a magyarok szerint a külföldiek Magyarország képében a pozitív elemeket a vendégszeretet, a jó konyha, a szép tájak, a kulturált környezet és az alacsony árak jelentik. A spontán, segítség nélkül említett kifejezések között nagy arányban jelennek meg az olyan hívószavak, mint Budapest, gyógyfürdők, Balaton, Hortobágy, bor, gulyás, népi kultúra, olcsóság, vendéglátás, turizmus és látnivalók. Mindez jelzi, hogy felfogásunkban a rólunk alkotott kép a tömeg- turizmussal asszociálódik. A kutatás szempontjából érdekes információ, hogy a spontán említések másik legjellemzőbb csoportja az ország nemzetközileg is számon tartott teljesítményeihez kötődik: ilyenek a tudomány, a művelt, a sport és a zene kifejezések. A kutatás szerint a lakosság több mint 80 százaléka egyetért abban, hogy Magyarország vállalkozó szellemű, tehetséges, művelt emberek és nagy tudományos teljesítmények országa. A negatív tartalmú spontán kifejezések alapján nagyon kevesen tartották Magyarországot fejlett, rendes és tiszta vagy jó gazdasági teljesítményű országnak. Leggyakrabban a közbiztonság, bűnözés, kosz, becsap, átver, utak, nem becsületes, hiány, vendéglátás szavakat használták a megkérdezettek. Már 2000-ben is a lakosok alig negyede, illetve ötödé tartja az országot az egymással törődő szolidáris emberek országának és a társadalmi igazságosság országának. A társadalmi kohézió és a társadalmi igazságosság hiánya nagyon megnehezítheti egy új pozitív önkép és országkép kialakulását - áll a Gallup Intézet kapcsolódó elemzésében.37 12 Külügyi Szemle
