Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - J. Nagy László - Koroncz Ágnes: Spanyolország és a Maghreb-térség
Spanyolország és a Maghreb-térség autonómiáról hajlandó népszavazást rendezni, míg a Polisario a függetlenségi opciót is a referendum kérdései közé vétetné. James Baker amerikai külügyminiszter 2003-ban előterjesztett terve köztes megoldást javasolt: öt évig autonómiát élvezne Nyugat- Szahara, majd referendumot tartanának az önrendelkezésről. Marokkó elutasította ezt is és a Polisario által 2007-ben előterjesztett konföderációs megoldást is. Ez utóbbi szerint a védelempolitika közös ügy lenne, a gazdaság területén pedig szoros együttműködés valósulna meg.13 A granadai EU-Marokkó csúcson Madrid megerősítette álláspontját, amely megegyezik az Európai Unióéval: a felek az országban békefenntartókat is állomásoztató ENSZ javaslata alapján tárgyaljanak, és az önrendelkezés elvének tiszteletben tartásával keressék meg a „kölcsönösen elfogadható megoldást". E megoldás pedig sürgető, nemcsak a Maghreb-országok integrációjának (Nagy Maghreb Unió) megvalósulása és az érdekelt európai hatalmak szempontjából, hanem azért is, mert az Obama- adminisztráció is a lehető leggyorsabb rendezést favorizálja. Számára ugyanis a régióban folytatott antiterrorista harc szempontjából rendkívül fontos a Maghreb-Szahel övezet országainak az együttműködése.14 Gondot okoz a spanyol-marokkói kapcsolatokban Ceuta, Melilla, illetve a hozzájuk tartozó kősziklányi lakatlan szigetek (Vélez de la Goméra, Petrezselyem-sziget stb.). Ezek a helyek ugyanis, Rabat szerint, Nagy-Marokkó részét képezik. 1975-ig, Nyugat- Szahara okkupációjáig Marokkó az ENSZ fórumain is erőteljesen hangoztatta követeléseit: az említett városok és szigetek „dekolonizációját". Később a követelések hangneme enyhült, s a helyzetüket sem Gibraltárhoz hasonlította már Marokkó. Ezt II. Hasszán nyilvánosan is kifejtette a 1980-as évek végén, mondván, hogy Gibraltár Európában van, birtokosa európai hatalom, amely Spanyolország szövetségese az Európai Közösségben és a NATO-ban. A „dekolonizációs modell" Hongkong és Makaó lett.15 2007 novemberében a spanyol királyi pár ellátogatott a két említett városba, azzal az indokkal, hogy ezek azok a helyek, ahol még nem járt. Marokkó tiltakozott, nagykövetét visszahívta konzultációra Madridból, s a kapcsolatok befagyasztásával fenyegetőzött. Zapatero miniszterelnök levelet írt a marokkói uralkodónak, amelyet személyesen Miguel Angel Moratinos külügyminiszter adott át. A levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra, ám VI. Mohamed azonnal visszaküldte állomáshelyére nagykövetét. A követelések hangoztatása azonban nem szűnt meg. Legutóbb, 2010. május 17-én Abbász el-Fászi miniszterelnök a parlament alsóháza előtt mondott beszédében tért ki Ceuta és Melilla kérdésére. Anakronizmusnak nevezte, hogy a spanyol kormány megtagadja Marokkó jogát e területek visszaszerzésére. Felszólította „a baráti Spanyolországot, hogy kezdjen párbeszédet Marokkóval, annak érdekében, hogy véget érjen Ceuta és Melilla, valamint a szigetek megszállása."16 A marokkói partoktól mindössze kétszázötven méterre lévő Petrezselyem-szigetek körül 2002 nyarán kirobbant konfliktus már túllépett a verbalizmuson. Július 6-án 2010. ősz 71
