Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Spanyolország az Európai Unióban meg... E jelenségekkel egy időben a nemzeti színtéren zajló események is a Külügyminisztérium szerveinek növekvő aktivitását igénylik. Ilyen jelenségnek tekinthető az önkormányzati közösségeknek az európai ügyekben vagy a közösségi joggal kapcsolatos belső törvényhozás ellenőrzésének folyamatában játszott, növekvő részvétele.35 Mindezek a tényezők elkerülhetetlenné teszik a külügyminisztérium és azon belül a Külpolitikai és Európai Uniós Államtitkárság eljárásának és struktúrájának módosítását - olvashatjuk a dokumentumban. Az államtitkárság irányítja a továbbiakban a Külpolitikai és Európai Uniós Titkárságot, Az Egyesült Nemzetek Politikai Ügyeinek Főigazgatóságát, az Európai Külpolitikai Főigazgatóságot, az Észak-Amerikai Biztonsági és Leszerelési Főigazgatóságot, az Ibero-amerikai Külpolitikai Főigazgatóságot, az Afrikai, Ázsiai és Csendes-óceáni Külpolitikai Főigazgatóságot, az Európai Uniós Általános és Technikai Ügyek Koordinációs Főigazgatóságot, a Belső Piaci és Más Közösségi Ügyeket Koordináló Főigazgatóságot. A szakmai-közigazgatási döntéshozatali, irányítási és felelősségi rendszer összehangolására azért is szükség van, mert az önkormányzati közösségek jelentős szerepet játszanak Spanyolország európai integrációs politikájának alakításában és megvalósításában. Ezt kétféleképpen tehetik. Az uniós intézményekben, konzultatív, döntés-előkészítő bizottságokban (regionális bizottság) vagy segédszervezetekben való közvetlen részvétel útján, s közvetett, avagy tagállami belső pozíciók által meghatározott módon. Ennek legmagasabb, a nemzeti szuverenitáshoz kapcsolódó szintjét és formáját az autonóm közösségeknek a kétkamarás spanyol parlament felsőházában (a Szenátusban) megvalósuló, állami törvényhozási folyamathoz kapcsolódó képviselete és a Cortes általi ellenőrzése jelenti.36 A közvetett beleszólás végbemehet még felmenő rendszerben (fase ascendente), a központi államhatalom közvetítésével, avagy önkormányzati képviseletek, lobby szervezetek, Brüsszelben nyitott regionális irodák, tanácsadó szervezetek, szakmai testületek által megfogalmazott igények, programok, álláspontok reprezentációja, közvetítése révén.37 Történhet azonban származékos módon (fase descendente), a közösségi jog végrehajtása és alkalmazása formájában is.38 Az önkormányzati közösségek intézményi és szervezeti autonómiája a spanyol alkotmány már említett 148. §-ból, s e régiók alapszabályaiból következik. A központi államhatalomnak a 149. §-ban körvonalazott külpolitikai kompetenciája sem kizárólagos. Az csak az 1978- as alkotmány más paragrafusaiban is meghatározott alapvető irányok és témák definíciójára (proyección exterior) vonatkozik (56. § (1), 63. §, 93. §, 94. §, 97. §). A külpolitikai koncepció kialakulásában azonban belső tényezők (proyección interna) is szerepet játszanak. Ez már az önkormányzatiság és a szuverenitás összekapcsolódását, a régióknak a közösségi intézmények és a spanyol állam iránti elkötelezettségét is jelenti. A régiók tehát saját jogukon vesznek részt a nemzeti álláspont kialakításában, 2010. ősz 57
