Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Szilágyi István a közösségi normák alkalmazásában és végrehajtásában. Az autonóm tartományok a spanyol külpolitikai pozíció kialakítása felmenő rendszerébe háromféle módon kapcsolódhatnak be: kétoldalú konzultációk és megegyezések, ágazati konferenciák és multilaterális intézményi együttműködés formájában. A kétoldalú koordináció a központi államhatalom és bizonyos régiók közötti kapcsolattartást jelenti. A problémamegoldásnak, a döntések előkészítésének, a döntési folyamatnak és az érdekérvényesítésnek ez a módja 1993-ig játszott szerepet a spanyol kül- és uniós politikában. Sajátos helyzetek kezelésére, egyes régiókat érintő kérdések megoldására alkalmas ugyan, koherens nemzeti álláspont megfogalmazására azonban nem. Esetenként a legerősebb autonóm tartományok központi hatalomra gyakorolt presszióját jelentheti, és a belső problémák szupranacionális szintre emelésének veszélyével jár. A multilaterális intézményi együttműködés már 1986-tól szakértői konferenciák, majd 1988-tól tizenhét szektoriális konferencia formáját öltötte. Ez a központi államhatalom és valamennyi autonóm tartomány állandó ágazati képviselőinek együttes üléseit jelentette és jelenti. E szervezetek már a döntés-előkészítés folyamatában is részt vesznek. Jelenlegi szervezeti és működési formájuk kialakítására 1992 októberében került sor. Az ágazati konferencia a Közigazgatási Minisztérium képviselőiből és a regionális önkormányzatok tanácsosaiból áll. Munkáját az Európai Ügyek Koordinációs Bizottsága segíti, amelyet a Közigazgatási Minisztérium, a Külpolitikai és Európai Uniós Államtitkárság, valamint az illetékes autonóm tartományok főigazgatói és a Külügyminisztérium Európai Uniós Általános és Technikai Ügyek Főtitkárságának munkatársai alkotnak.39 Az önkormányzati közösségek a már említett önálló uniós regionális szakértői iroda működtetése mellett a Spanyol Királyság Brüsszeli Állandó Képviseletének munkájában saját szakértőikkel is részt vesznek. Új fejleményt jelent az ügyben Katalónia 2006. július 19-én elfogadott alapszabálya, mely az önálló államiság jegyében szabályozza az autonóm tartomány Európai Unióhoz fűződő kapcsolatrendszerét.40 Európai parlamenti választások, uniós reformok, közösségi szerepvállalás Az 1985. június 12-én aláírt csatlakozási okmányban meghatározták az európai intézményekben való spanyol részvétel arányát. Az akkor rögzített kvóták a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Bíróság, a Gazdasági és Szociális Bizottság esetében a nizzai, illetve a lisszaboni szerződés életbe lépéséig változatlan maradt. A maastrichti egyezményben, 1992-ben életre hívott Régiók Bizottságában huszonegy hely illette meg Spanyolországot. A német újraegyesítés és az 1995-ös bővítés következtében hatvanról hatvannégyre nőtt a spanyol mandátumok száma a 626 fős Európai Parlamentben. Hispánia számszerű súlyát tekintve a „négy nagy" (Németország, 58 Külügyi Szemle
