Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Spanyolország az Európai Unióban Portugália, Spanyolország) infrastrukturális-környezetvédelmi felzárkóztatása céljából 1992-ben megteremtette a Kohéziós Alapot, melyből Spanyolország az 1993-1999. közötti időszakban 60% körüli, 38 milliárd euró támogatásban részesült. A szerződés 198/a. cikkelye létrehozta a tanácsadó jellegű, regionális és helyi testületek képviselőiből álló Régiók Bizottságát. Az egyezményhez „A Közösség legszélsőbb régióira vonatkozó nyilatkozatot" csatoltak. Ez az ultra-periférikus térségnek tekintett Kanári-szigetek, Azori-szigetek, Madeira, valamint a Francia Tengerentúli Megyék kohéziójának kérdésével foglalkozik. Az 1993. évi 2081-es számú rendelet a közösségi regionális keretszabályozás második nagy reformját jelentette. Ekkorra már megszilárdult az Unióban bevezetett, ötszintű statisztikai tervezési rendszer. A regionális politika főszereplőivé a NUTS II. szinthez tartozó regionális középszint lépett elő. Az 1993-as reform is fenntartotta az öt fő célt. Az alapokat a halászati szektor újjáépítését szolgáló Halászati Alappal (1993) egészítette ki. A kedvezményezett térségek körébe bekapcsolta a német keleti tartományokat, Hainut térségét Belgiumból és a vele határos francia területeket, továbbá Cantabriát Spanyolországból, Hollandiából Flandria tengerparti sávját, Eszak-Irországot, valamint az északnyugat-angliai Merseyside régiót és a skót Felföldek és Szigetek zónát Nagy- Britanniából. Kikerült a támogatott régiók sorából az olaszországi Abruzzi. A strukturális alapok az 1994-1995. közötti időszakban 155,1 milliárd ecure nőttek. Ez az EU költségvetésének 33,7%-át tette ki. Újabb prioritás, a 6. számú célkitűzés megállapítására az 1995-ös kibővítés után, 1996-ban került sor. Ez Finnország és Svédország gyéren lakott területeinek (8 fő/km2) népességmegtartására és a fejlesztési célrendszerbe történő bekapcsolására irányult. (Ausztria Burgenland tartománya az 1. számú célkitűzés támogatásában részesült.) A regionális és kohéziós politika újabb jelentős reformjára 1997 júliusáig kellett várni. A bizottság ekkor tette közzé a már említett „Agenda 2000. Egy erősebb és szélesebb Unióért" című dokumentumát, amely az Európai Tanács berlini csúcsértekezletén, 1999. március 24-25-én nyerte el a tagállamok végleges támogatását. E harmadik reformcsomag is fenntartotta az uniós kohéziós politika célrendszerét. A területi különbségek kiegyenlítésének, az azonos piaci versenyhelyzet feltételei kialakításának kérdését azonban összekapcsolta a kelet-közép-európai bővítés folyamatával. Ez politikai és finanszírozási okok miatt nagy vitákat váltott ki a tagállamok körében, és felvetette a közösségi költségvetéshez való nemzeti hozzájárulás mértékének, a kedvezményezett térségek támogatása csökkentésének a szükségességét. Az Agenda 2000 a kohéziós és a strukturális alapok összegét 1999-hez képest 2006-ra abszolút számokat tekintve is mérsékelni kívánta. A berlini csúcsértekezlet döntése nyomán a tizenötök által a strukturális és kohéziós alapokra fordítandó pénzek nagysága 2000 és 2006 között (1999-es árakon számítva) végül is 230 milliárd eurót tett ki.17 2010. ősz 45
