Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Spanyolország az Európai Unióban kohéziós támogatások megszüntetésével kapcsolatos - elsősorban német - felvetések ügyében. Spanyolország és Portugália egyrészt a maastrichti egyezmény megszegésének, másrészt az egységes pénzügyi rendszer érdekében tett áldozatvállalással járó erőfeszítéseik el nem ismerésének, egyfajta büntetés kilátásba helyezésének, a reális konvergencia elérése lehetetlenné tételének tekintették a javaslatot. A két ország azt is elfogadhatatlannak, méltánytalannak és alapszerződésbe ütközőnek tartotta, hogy a pénzügyi téren megfelelő erőfeszítéseket nem tett Görögország egyedüli kedvezményezettje maradjon a Kohéziós Alapnak. Az európai integráció folyamatában addig harmonikusnak és egymás szövetségeseinek tekinthető német-spanyol együttműködés és viszony fölött sötét felhők gyülekeztek. Ezeket azonban eloszlatta a spanyol álláspont győzelme. A madridi kormányzat ugyanis a berlini csúcsértekezleten elérte, hogy a 2000-2006 közötti időszakban a kohéziós országok köre és finanszírozási rendszere ne változzon. Spanyolország az Európai Közösséghez történő csatlakozással a protekcionizmus és az elszigetelődés utolsó elemeinek felszámolása felé vett irányt. Ez a piac teljes megnyitását, a külföldi tőkebefektetések növekedését, az emberi erőforrások (kutatás, fejlesztés, továbbképzés) minőségi javítását, a fejlődés kormányzati újra-meghatározását, a szükségessé váló strukturális átalakítást, magyarán az európai hatások érvényesítését, a spanyol gazdaság további nemzetköziesedését és internacionalizálódását, az idegen- forgalom gyors bővítését jelenti. A maastrichti konvergenciakritériumok elfogadása s az egységes pénzügyi rendszerbe történt belépés ellenére, a spanyol gazdaságnak számos adaptációs problémával kellett megküzdenie. Nem volt megoldva a kis- és középvállalkozások hatékony közösségi integrációja és informálása. A vámilletékek szükségszerű és szerződésben vállalt uniós szintű csökkentése, illetve megszüntetése miatt romlott a spanyol vállalatok versenyképessége. A kereskedelmi mérleg hiánya a fizetési mérleget, a magas (14% körüli) munkanélküliség a szociális rendszert érintő problémákat vet fel. Az egységes pénzügyi rendszerbe történő integrálás csökkentette az önálló gazdaságpolitika mozgásterét. A mezőgazdasági és halászati politika területén tapasztalható konfliktusok ellenére Spanyolország integrációs illeszkedése sikeresnek mondható, és a vártnál jóval kisebb traumát okozott az országnak. Ebben nyilván szerepe volt annak is, hogy a társadalmi-gazdasági modernizáció, a kohézió és a gyors adaptáció céljával az Európai Közösségbe lépő Spanyolország abszolút értelemben, valamint a strukturális alapokból és a közösségi kezdeményezésekből való részesedés 24,1%-os arányával az Unió leg- kedvezményezettebb országának tekinthető. 2010. ősz 43
