Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Spanyolország az Európai Unióban A Portugáliával egy időben történt belépés következtében a minősített többséghez szükséges szavazatszám ötvennégyre emelkedett.13 Spanyolország EGK-ba történő belépésével felerősödött az európai integráció latinamerikai dimenziója. A madridi kormányzat már a belépést megelőző tárgyalások során elérte, hogy a csatlakozási okmányhoz két, Latin-Amerika és az Európai Közösség együttműködésének fontosságát hangsúlyozó nyilatkozatot csatoljanak. Az egyik dokumentum a „Közös szándéknyilatkozat a Latin-Amerika országaihoz fűződő kapcsolatok fejlesztéséről és elmélyítéséről" címet viselte. Ebben a tízek, valamint Portugália és Spanyolország a latin-amerikai térséggel való kapcsolat elmélyítésének fontosságát, a régiónak Európa szempontjából kiemelkedő szerepét hangsúlyozzák. A másik, „A Spanyol Királyság nyilatkozata Latin-Amerikáról" elnevezésű dokumentum a madridi kormányzat álláspontját és ígéretét tartalmazza, és kijelenti: Spanyolország továbbra is külpolitikája egyik legfőbb prioritásának a Latin-Ameriká- val való együttműködést, valamint az Európai Közösség és Latin-Amerika kapcsolatának erősítését, kiterjesztését tartja. A spanyol külpolitika álláspontja ebben a kérdésben azóta is változatlan. Spanyolország az európai integrációban Spanyol célok, érdekek, álláspontok Spanyolország a közösségi csatlakozása óta eltelt huszonöt év alatt - a félperifériás helyzetből kitörve - véglegesen a fejlett Európa részévé vált. A közös piaci, majd az uniós tagság, az eurózónába történő belépés és a demokratikus berendezkedés konszolidációja kiegyensúlyozottá, kiszámíthatóvá és a nemzeti érdekek érvényesítése szempontjából hatékonnyá tette a spanyol külkapcsolati rendszert. Az integrációs csatlakozás alapvetően megváltoztatta az ország nemzetközi pozícióját. Véget ért az elszigetelődés több évtizedes korszaka. Hispánia jelentős latin-amerikai érdekeltséggel, befolyással és kapcsolatokkal rendelkező európai mediterrán középhatalom lett. Madrid számára a közös piaci és uniós tagság megnyitotta az aktív európai politizálás és döntésbefolyásolás lehetőségét. Spanyolország élni tudott a történelmi eséllyel. A spanyol álláspontot az 1986 óta eltelt negyedszázadban az integráció, a közös politikák, az egységes belső piac, a monetáris unió előmozdítása, a közösségi intézmények erősítése jellemezte. Különösen az Európai Parlament szerepének és a Miniszterek Tanácsán belüli döntéshozatali folyamat hatékonyságának növelésére törekedett. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a spanyol intézményrendszer hármas tagozódását - helyi, autonóm, nemzeti - kibővítő közösségi szint mindhárom grádics számára megteremtette a közvetlen és önálló európai együttműködés és politizálás lehetőségét. Spanyolország az 1992-ben létrejött 2010. ősz 41
