Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban
Szilágyi István Fejlesztési Alapból való részesedésről állást foglaló 12. számú jegyzőkönyv.10 A Kanári-szigetek (valamint Ceuta és Mellila, a Marokkó testébe ékelődött két spanyol város) speciális közösségi elbánásban részesült.11 Az említett jegyzőkönyv szerint a Kanáriszigetek az Európai Közösség részének számított ugyan, de sem a közös mezőgazdasági politika, sem a közös költségvetés, sem a fogyasztási adó szabályai nem vonatkoztak rá, s kívül maradt a vámunión is. 1991-től az ezzel kapcsolatos előírások módosultak, s a Kanári-szigetek is a teljes integráció fázisába lépett. Ami a spanyol csatlakozási okmány negyedik részét illeti, az áruk szabad mozgásáról rendelkező paragrafusok a közös vámrendszerhez való csatlakozást fokozatosan (hét év alatt), 1993-ra megvalósítandó célként tűzik ki. Ez vonatkozik az autóipari ágazatra és a vaskohászatra is. Ez utóbbi a vállalati támogatások állami rendszerét három esztendeig, a hajóépítés ezzel szemben csak 1986 végéig tarthatja fenn. A személyek teljesen szabad mozgása 1993. január elsejétől, hét év elmúltával valósulhat meg. A tőkemozgásoknál az ingatlanbefektetések esetében öt esztendős derogációval számolhat Spanyolország. A közösségi agrárpolitika teljes megvalósítására hétéves átmeneti periódusban állapodott meg Spanyolország (és Portugália). Ez magában foglalta az árak közelítését a borok, a tej és tejtermékek, a hús, a cukor, a gyapjú, a dohány, a borjúhús stb. esetében. Az érzékeny termékeknél az átmenet tíz évre nyúlt, s az úgynevezett klasszikus eszközöket (árak, támogatások közelítése, egységes vámok alkalmazása, tervezés) kiegészítő és speciális mechanizmusok alkalmazásával tették teljessé.12 A zöldségek, a gyümölcsök és a növényi zsírok esetében szakaszos átmenettel számoltak. Ez főszabályként négy-, majd hatéves periódust (zöldség, gyümölcs), illetve öt évig a spanyol status quo fenntartását, majd ötéves klasszikus ágazati alkalmazkodást (növényi zsírok) jelentett. A halászati szektor esetében szintén tízéves adaptációs periódust írtak elő, háromszáz hajóegységben határozták meg a közösségi alaplistában nyilvántartott spanyol hajók számát. A halban igen gazdag ír „doboznak" nevezett térség (Bantry Bay) ugyancsak tízéves átmeneti időszak után válhatott a spanyol halászok számára teljesen szabaddá. Előirányozták, hogy a bankok és biztosítótársaságok szabad létrehozatalának és alapításának feltételeit hét éven belül teszik kötöttségektől mentessé Spanyolországban. Az áfa bevezetésére a csatlakozás után azonnal sor került, az adók kiegyenlítésére négy évet kapott Hispánia. A pezeta 1986. január elsejétől belépett az ecu-rendszerbe. Spanyolország azt is vállalta, hogy 1989 júniusában az Egységes Pénzügyi Rendszer tagja lesz. Az ország a csatlakozási okmány alapján a négy naggyal (Németország, Nagy- Britannia, Franciaország, Olaszország) közel azonos politikai súllyal rendelkezett az európai intézményekben. Hatvan főt delegálhatott az Európai Parlamentbe, két főt az Európai Bizottságba, egyet az Európa Bíróságba, huszonegy személyt a Gazdasági és Szociális Tanácsba. A Miniszterek Tanácsában nyolc szavazattal rendelkezett. 40 Külügyi Szemle
