Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Dömény Zsuzsa - Kégler Ádám: A spanyol EU-elnökség
A spanyol EU-elnökség megoldásának terheiről. Ilyenek esetek nem várt mértékben és súlyos, az egész EU számára nehéz, azonnali beavatkozást igénylő formában jelentkeztek ebben a félévben. A prioritások kijelölésében a spanyoloknak egyeztetniük kellett az elnöki trojka másik két országával, Belgiummal (2010. július 1. - december 31.) és Magyarországgal (2011. január 1. - június 30.) is, mivel, értelemszerűen, az egyes programok átnyúlnak az elnökség félévén, s azokat folytatni kell. A lisszaboni szerződéshez kapcsolódó feladatok között kiemelt szerepet kapott annak a folyamatnak az elindítása, amely az EU egységes külpolitikai arculatának kialakításához vezet majd. Európa külpolitikai súlyát növelve, Spanyolország saját tekintélyének gyarapítására is törekedett. Ebben az időszakban folytak a lisszaboni szerződés utáni időszakra vonatkozó elképzeléseket tartalmazó „EU 2020" stratégia elfogadásának egyeztetési munkái is. Új elem az Európai Unió életében az ún. „polgári kezdeményezés", amely ezzel a petíciós joggal kiszélesíti az uniós polgárok számára a demokratikus lehetőségeket: egymillió aláírással kezdeményezni lehet új törvény életbeléptetését. A spanyol elnökség tervei között szerepelt egy diszkriminációellenes terv kidolgozása is, amely a biztonság és igazságosság kibővítését, az uniós polgárok jogbiztonságának növelését célzó stockholmi programhoz kapcsolódik. A spanyol EU-elnökséghez természetes módon kapcsolódik az a törekvés, hogy szorosabbra fonódjon az Európai Unió és Latin-Amerika kapcsolatrendszere - ez most sem volt másként: 2010. május 17-19. között közös tanácskozásra gyűltek össze Madridban a karibi térség és Latin-Amerika vezető politikusai. A kulturális és nyelvi közösségen túl, a latin-amerikai gazdaságban is jelentős szerepet játszik az EU, mint a régió második legnagyobb befektetője. A pénzügyi-gazdasági válság Spanyolországot is erősen sújtotta: csökkent a gazdaság teljesítménye, s ma minden eddigi szintet meghaladó a munkanélküliség. A prioritások között is első helyen szerepelt a válságból való kilábalás és a pénzügyi rendszer egységes felügyeletének korrigálása, a befektetési alapok működésének szabályozása, valamint a munkahelyteremtés elősegítése. A menetrendet drasztikusan felülírta a görög pénzügyi válság kirobbanása, s az, hogy az euró stabilitása érdekében minden lehetséges eszközt fel kell használni, illetve olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek korábban nem tartoztak az EU szokásos gyakorlatába. Spanyolországból is válsággyanús hírek terjedtek el, ezért az intézkedések a soros elnökség hatásköréből átkerültek Brüsszelbe. Jósé Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök eltökélt és világos programot adott: szerinte a pénzügyi, gazdasági válság kezelése a jelenlegi szabályozással nem vezethet eredményre, a sikerhez Brüsszelnek olyan jogköröket kell kapnia, amelyekkel képes lesz összehangolni a nemzeti pénzügyi politikákat. A közös monetáris politika megerősítésére a tagállamok sokkal szorosabb gazdasági együttműködésére lenne szükség: „Ha az Európai Unió valóban az állampolgárait szolgáló közösséggé akar válni, akkor jóval erősebb 2010. ősz 19
