Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962)
Kelet-Európa helye De Gaulle tábornok Európa-koncepciójában (1958-1962) Garadnai Zoltán Előzmények, keretek és lehetőségek A z 1958-ban a hatalomba visszahívott De Gaulle elutasította az úgynevezett jaltai rendszert, mivel attól félt, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az európai államokat a közöttük meglévő stratégiai-diplomáciai és katonai konfliktusokba belerángatja. De Gaulle szerint a kétpólusú hatalommegosztás nem tette lehetővé, hogy az európai államok között valódi együttműködés alakuljon ki, és a mesterséges status quo korlátozta az európai államok közötti kapcsolatokat. A nemzetközi kapcsolatok fő stratégiai kérdéseit ugyanakkor az ötvenes évek második felében az atomfegyverkezés folytatása és a világűr meghódítása tett kísérletek jelentették. Ebben a helyzetben a kelet-nyugati enyhülés lehetőségeinek megoldása másodlagos szerepet töltött be, ráadásul Franciaország számára egyelőre az algériai kérdés volt az elsődleges, ez azonban nem zárta ki, hogy a franciák hosszú távú stratégiai tervezésbe kezdjenek. Ennek keretében De Gaulle a NATO valódi reformjára törekedett.1 A francia védelmi tervezet az 1956-os szuezi válságig ingadozott az atlanti és az európai integráció között, ami a külpolitikai irányvonal és a diplomáciai tevékenység területén határozatlanságot eredményezett.2 A védelmi-stratégiai kérdések tisztázása mellett a gazdasági-politikai terület volt az, ahol szinte azonnal érdemi változások kezdődtek. De Gaulle a fő diplomáciai színtérnek Európát választotta, és Franciaország Európa-politikája így válaszút elé érkezett. A francia-német közeledés, illetve az európai integráció kérdéseinek összekapcsolása a hagyományos francia félelmektől (a német militarizmus újjáéledése) való megszabadulást is szolgálta. De Gaulle ugyanakkor ebbe a kontextusba helyezte a keleti kapcsolatait, mivel azok geopolitikai elhelyezkedése kedvező keretet adott számára az NSZK új formák között - egy egységes Európa keretében - megvalósuló körbekerítésére.3 Az új nagyhatalmi koncert De Gaulle elképzelése szerűit a nyugati és keleti országok nemzetközi kapcsolatainak multipoláris rendszerében valósult (volna) meg. De Gaulle számára a fő kérdés soha sem az volt, hogy elhagyja az amerikaiakkal kialakított szövetségi rendszert, 2010. nyár 173
