Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Csejtei István többek, mint a speciális témaköröket megcélzó, kísérleti jellegűnek tekinthető, öt keleti célcsoport (lásd korábban, A-tól E-ig). A déli prioritások fő területei a következők: A) globális témakörök 31,9 B) politikai, igazságügyi, biztonsági és bevándorlási együttműködés 45,4 C) fenntartható gazdasági együttműködés 199 D) társadalmi fejlődés és kulturális cserék 67 Összesen: 343,3 Feltűnő a gazdasági prioritás nagy súlya, ami nagyságrendileg csaknem akkora, mint a másik három támogatási program együttvéve (a globális témakörök nagy része is gazdasági jellegű). A támogatások évenkénti megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott, ami ugyancsak a déli dimenzió fejlettebb, letisztultabb, nagyobb tapasztalattal rendelkező eszköztárára utal: 2007-ben 94,4, 2008-ban 73,9, 2009-ben 83,1, 2010-ben pedig 91,9 millió, összesen 343,3 millió euró. Ezekre a támogatásokra az úgynevezett Euro-mediterrán Partnerség keretében kerül sor, amely regionális jellegű, politikai és gazdasági együttműködést jelent a kétoldalú társulási megállapodásokkal és az ENP akciótervekkel párhuzamosan. Politikai téren ez a barcelonai folyamatban gyökerező, szomszédságpolitikai kooperáció a közel-keleti feszültség csökkentését is célozza. Gazdaságilag a többoldalú, transznacionális témakörökre helyezi a hangsúlyt (például infrastruktúra, a délmediterrán gazdasági integráció elősegítése, környezetvédelem, a jogellenes bevándorlás elleni fellépés, információ- és tapasztalatcsere, stb.). 8. Összességében a déli és a keleti irány EU-támogatásának aránya jelenleg kb. 60:30 a déli dimenzió javára. A fennmaradó tíz százalékot pedig a mind a 16 partnerország számára lehívható, harmadik típusú, úgynevezett interregionális programok adják,16 amelyek kedvezményezettjeinek a két fő irány szerinti megoszlása nehezen nyomon követhető. Ennek a 60:30-as aránynak az új indítású, keleti partnerségi programmal történt, némi módosítása annál is inkább indokolt volt, mivel a keleti partnerségi országok unióhoz való közelítésének perspektívái hosszú távon sokkal kedvezőbbek, mint a déli dimenzióhoz tartozóké. Ennek a. kétharmad-egyharmad aránynak a jelentős megváltoztatása a jelenlegi, 2007-2013-as pénzügyi terv keretében a déli EU-tagállamok politikai ellenállása miatt nem reális célkitűzés. A következő, hétéves, finanszírozási időszakban azonban ezt a kérdést a keleti dimenzió javára mindenképpen rendezni kell. 9. A keleti partnerségi együttműködés célja nem lehet valamiféle EU-térség körüli, stabilitási övezet, vagy az EU és Oroszország közötti ütközőzóna kialakítása. A fő cél ezzel szemben konstruktív együttműködési kapcsolat létrehozása az egész, Oroszországot is magában foglaló, kelet-európai és közép-ázsiai térséggel, amiben ennek a 36 Külügyi Szemle
