Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása hat, partnerségi államnak mindenképpen kiemelkedő szerepe van. A cél tehát az, hogy ezzel az egész, óriási kiterjedésű, kelet-európai és közép-ázsiai térséggel fejlesszük az EU kapcsolatait, s semmiképp sem az, hogy befolyási övezetet építsünk ki, vagy hogy ezen hat ország jövőbeni, teljes jogú uniós tagságát eleve kizárjuk. 10. A Keleti Partnerség és az Unió a Mediterráneumért koncepciók összehasonlítása jelenleg nehézségekbe ütközik. Mivel a Keleti Partnerség csak most induló, lényegében véve csupán jövőbeni támogatási projekt, pontos megfelelője a déli dimenzióban nincs. A Keleti Partnerség főként a tarthatatlanul aránytalan, kétharmad-egyharmad finanszírozási arány korrekciójaként és a délinél kedvezőbb, jövőbeni együttműködési perspektíva felismerése miatt indult el 2009 májusában. A régebbi gyökerű, Unió a Mediterráneumért elképzelésből egyelőre még nem vonhatók le használható következtetések a Keleti Partnerség számára már csak azért sem, mert az Unió a Mediterráneumért terv a bonyolult, intézményi-szervezeti fejlesztéseken és a ma még csupán elméleti projektmeghatározásokon kívül, eddig még alig mozdult el a 2008. decemberi, a Gázában történt izraeli beavatkozás okozta újabb holtpontról.17 A keleti és a déli partnerországok közötti különbségek ezenkívül továbbra is olyan nagyok és várhatóan annyira növekvőben vannak, hogy a két dimenzió mechanikus, számszerű összehasonlítása valószínűleg a jövőben sem vezet használható eredményre. Ettől függetlenül mindkét szomszédságpolitikai irányt, sőt a harmadik, oroszországi dimenziót is, mindhárom irány lehetőségeinek és sajátosságainak megfelelően, az EU-nak és tagállamainak érdemes nagy erővel, az eddigieknél bátrabban továbbfejleszteni. Az Európai Szomszédságpolitika mindkét irányát és az Oroszországgal való kooperációt ugyanolyan sikertörténetté kell tennünk, mint amilyenné például az unió bővítési politikája vált. Jegyzetek 1 Az Európai Tanács nyilatkozata a Keleti Partnerségről. Brüsszel, 2009. március 19-21.1. pont. 2 Penata Goldirova: „Eastern Partnership Could Lead To Enlargment, Poland Says". EUobserver.com, http://euobserver.eom/9/26211 , 2008. május 27. 3 Martin Lapczynski: „The European Union's Eastern Partnership: Chances and Perspectives". The Caucasian Reiviev of International Affairs, Vol. 4. No. 1. (Spring 2009). 4 Draft 18 Month Programme of the Council. The Future Spanish, Belgian and Hungarian Presidencies. Brüsz- szel, 2009. november 27.16771/09. 84. o. 5 Conclusions, Liptovsky Mikulás, 2009. szeptember 15. 3. o. 6 A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Keleti Partnerség. Brüsszel, 2008. december 3. COM/2008/823 (magyar nyelven összesen 31 oldal). 3. o. 7 Uo. 16.0. 8 Uo. 21.0. 9 „Vademecum on Financing in the Frame of the Eastern Partnership". European Commission, http://ec.europa.eu/external_relations/eastern/docs/eap_vademecum_14122009_en.pdf , 2009. december 16. 2010. tavasz 37
