Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Türke András István: Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztottság eszköze?
Az Európai Külügyi Szolgálat: a szorosabb integráció vagy a megosztottság eszköze? A dokumentum végleg a paritásos (1:1:1) alapú delegálási rendszer mellett tette le a voksát, külön hangsúlyozva, hogy a tagállami, a bizottsági és a tanácsi delegált tagok között a különbségtétel nem megengedett. Az EKSZ-nek fontos befolyása lesz az EU pénzügyi alapjai programjainak összeállítására, de számos eszköz, mint az ENP1 (szomszédságpolitika és partnerség) és az IPA (előcsatlakozási segély) világosan el lesz különítve a szolgálat büdzséjétől. Ezzel szemben a FED (fejlesztéspolitikai alap) és a DCI (együttműködési és fejlesztési eszköz) esetében még súlyos viták várhatók. A dokumentum három megoldást javasol:26 • az EKSZ a programalkotás mindhárom fázisában (országonkénti segélyek, stratégiai dokumentumok, regionális és nemzeti kulcsprogramok [INDICAT1F]) kapjon teljes jogkört; • a bizottság kapjon kompetenciákat a programalkotás harmadik és az utáni fázisaiban; • a földrajzi megoldás alkalmazása: a FED a bizottság kompetenciájába tartozzon (ACP-országok) a DCI pedig az EKSZ-éba (Ázsia és Latin-Amerika). Mindegyik esetben a végrehajtás a bizottsággal együtt történne (jelenleg ezt az AidCo végzi). Franciaország és Nagy-Britannia számára a harmadik lehetőség azért tekinthető kizártnak, mert egy ilyen megoldás elképzelhetetlen lenne egy olyan, nemzeti forrásokból álló alap, mint a FED esetében.27 A tervezési ciklusokat az EKSZ és a bizottság delegációi és szolgálatai szoros együttműködésben alakítják majd ki. A koordinációs procedúra elvezet a „bizottság kollegiális alapú döntéseihez”. Az EKSZ költségvetése autonóm lesz, de ennek eléréséhez a pénzügyi szabályozásokat módosítani kell. Az alapelv az, hogy az új szolgálat a költségvetési semlegesség elvén alapuljon. „A költségvetést a szerződés keretei között kell racionalizálni." Fedeznie kell az adminisztratív kiadásokat, és az EKSZ személyi kiadásait Brüsszelben és a delegációk esetében. A főképviselőnek nemcsak kinevezési hatásköre (AIPN) van, hanem egyben a saját biztonsági szabályzattal rendelkező EKSZ biztonságáért felelő hatóság is ő lesz. Egyes szakértők szerint az uniós képviseletek felállása után a külvilág szemében ezek jelentik majd az EU kézzelfogható manifesztumát, így a tiltakozó akciók, menedékkérelmek stb. esetében a nyomás lekerül majd a tagállami nagykövetségekről. Mindez jelentős biztonsági kihívást ró az új szervekre. Sürgősen rendezni kell a protokoll, a mentességek és privilégiumok, az adatvédelem és az adatokhoz való hozzájutás, valamint az Euratommal (mely nem az EU része) való kapcsolat kérdéseit.28 Mindezek nem elhanyagolható kérdések: napjainkban egyedül az Európai Közösség vezetői, a speciális megbízottak és néhány tisztviselő tartoznak a diplomáciai védelem hatálya alá. Most ezt a védelmet az unió minden nagykövetségének tisztviselőjére ki kell terjeszteni.29 2010. nyár 123
