Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása A) Kétévente találkozókat rendeznek a keleti partnerség állam- vagy kormányfőinek részvételével. B) A keleti partnerséget évenkénti, külügyminiszteri tanácskozásokon fejlesztik tovább 27+6-os keretben. Agazatspecifikus miniszteri konferenciákra is sor kerül. C) Négy úgynevezett tematikus platformot, más szóval fő kapcsolatfejlesztési programot hoznak létre egyrészt a demokrácia, a jó kormányzás és a stabilitás területén, másrészt a gazdasági integráció és az EU-politikákkal való konvergencia terén, harmadrészt az energiabiztonság témakörében, valamint negyedrészt az emberi kapcsolatok kérdésében. Ezeknek a tematikus platformoknak a találkozóit évente legalább két alkalommal szervezik meg magas rangú tisztviselők részvételével. A platformok jelentést készítenek a külügyminiszterek éves értekezleteire. D) A negyedik szinten panelek, vitafórumok segítik a tematikus platformok (programok) munkáját. Az úgynevezett útmutató kezdeményezések a Keleti Partnerség célkitűzéseit mozdítják elő a jövőben elsősorban a donoroktól, a nemzetközi pénzügyi szervezetektől és a magánszektorból származó, nem uniós források mobilizálásával. Ezek az útmutató kezdeményezések a Európai Bizottság eredeti elképzelése szerint a következők: integrált határigazgatási program, kis- és középvállalati keret, regionális villamosenergiapiacok, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások, a déli energiafolyosó kiépítése, a természet és az ember okozta katasztrófák esetében történő együttműködés. 3. A bizottság 2008. december 3-i közleménye leszögezi, hogy a Keleti Partnerség számára „jelentősen meg kell növelni a finanszírozási forrásokat".7 A hat partner- országnak a jelenlegi Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI) 2008-ban összesen mintegy 450 millió euró támogatást folyósítottak, ezt a bizottság a 2013-as évben, fokozatosan 785 millióra javasolja emelni. Pia nem is megduplázásról van szó 2008 és 2013 között, az éves összeg növekedése mégis tetemes. Ehhez az ENPI-keretet a 2010-2013 közötti négy évre vonatkozóan 350 millió eurónyi friss forrással töltik fel. A jelenlegi, általános jellegű, tartalék ENPI-keretből pedig kb. 250 millió euró újraprogramozható a 2010 és 2013 közötti időszakra a Keleti Partnerség javára. A friss és a már rendelkezésre álló, de átcsoportosított, két forrás összesen így 600 millió eurót tesz ki. A 350 milliós, friss forrás az EU költségvetése 4. fejezetében lévő tartalék keretből származik, amelyben a 2010-2013-as időszakra összesen 998 millió euró áll rendelkezésre.8 A Keleti Partnerség pótlólagos, 2010-2013-as finanszírozása tehát a keleti szomszédságpolitika eddigi, már jóváhagyott keretén felül és nem a déli partnereknek odaítélt támogatási keret terhére történik. 4. Az Európai Bizottság által a 2010 és 2013 közötti négyéves időszakra előirányzott, 600 millió eurós keretet az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz szabályai sze2010. tavasz 31
