Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Csejtei István rint ítélik oda (ENPI Regulation, No. 1638/2006, 2006. október 24.). Ez a keleti partnerségi, új, pótlólagos keret körülbelül egynegyedét teszi ki annak a teljes összegnek, amelyet a keleti partnerországok összesen, ebben a négyéves periódusban támogatásként az Európai Uniótól különböző csatornákon keresztül kapnak. Az új, keleti partnerségi keret főként három célkitűzést szolgál majd. Az első a partnerországok reformjainak támogatása az átfogó intézményfejlesztési programok (Comprehensive Institution Building Programmes = CIB-ek) keretében, amire körülbelül 175 millió eurót szánnak. A második cél a kiemelt regionális fejlesztési programok (Pilot Regional Development Programmes) finanszírozása, amelyek a partnerállamokon belüli, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket enyhíti majd mintegy 75 millió euró erejéig. A Keleti Partnerség többoldalú dimenziójára (Eastern Partnership Multilateral Dimension) nagyjából 350 millió euró jut. Ebből a három részösszegből is látható, hogy a keleti partnerségi finanszírozás az eddigi, partnerországokba irányuló, alapvetően kétoldalú jellegű támogatást elsősorban a többoldalú együttműködési dimenzióval egészíti ki. Ez az új, többoldalú, 350 milliós, kooperációs keret a négy nagy, tematikus platform (program) működtetésére szolgál majd (demokrácia, gazdasági integráció, energiabiztonság és emberi kapcsolatok). Ez a multilaterális keret finanszírozza majd a Civil Társadalmi Fórumot és az útmutató, kiemelt kezdeményezéseket, amelyek a bizottság legújabb, kissé módosított anyaga szerint9 a következők lesznek: integrált határmenedzsment, a kis- és középvállalatok fejlesztése, polgári katasztrófavédelem, az energiaellátás diverzifikálása, a villamosenergia-hálózatok összekapcsolása az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal együtt, környezetvédelmi igazgatás (összesen hat útmutató kezdeményezés). Az odaítélési tenderekkel és a támogatási szerződések megkötésével főként az Európai Bizottság, illetve annak a partnerországokban működő képviseletei (delegációi) foglalkoznak majd. A 600 millió euróból 2010-ben 85, 2011- ben 110, 2012-ben 175, 2013-ban pedig 230 milliót használnak fel. Az egyes támogatási összegeket kétoldalú keretek között (CIB és regionális programok, összesen 250 millió euró), a partnerországok „szükségleteinek" és „reformteljesítményének" megfelelően ítélik majd oda az eddig is érvényes ENPI-szabályok szerint. A többoldalú, 350 milliós támogatást pedig a becsült szükségletek alapján osztják majd el a partnerállamok között. A már érvényben lévő Keleti stratégiai dokumentum,10 Keleti regionális indikativ program11 valamint a keleti irányra is vonatkozó, általános ENPI interregional program12 végrehajtása változatlanul folytatódik. A Keleti Partnerség tehát új, egyelőre csak a 2010 és 2013 közötti négy évre vonatkozó támogatási terv, amely a már folyamatban lévő, keleti irányú szomszédsági projektek kiegészítését, bővítését szolgálja. A keleti partnerségi eszközöket változatlanul pályázatok és tenderek útján juttatják el a kedvezményezettekhez. A Keleti Partnerség tehát a jövőről szól, kiegészíti az eddigi szomszédságpolitikai támogatási eszközöket, ezért nehezen hasonlítható össze az Unió Mediterráneumért koncepció finanszírozásával. 32 Külügyi Szemle
