Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Csejtei István tói az uniót és Oroszországot. Ebben a vonatkozásban tehát Oroszország és az EU között nem „zero sume game"-re, hanem „win-win" helyzet kialakítására van szükség. Ennek érdekében a Keleti Partnerség erre alkalmas projektjeibe lehetőség szerint be kell vonni Oroszországot is. Nemcsak konzultációra van szükség Oroszországgal ebben a keleti partnerségi témakörben, hanem konkrét kooperációra is minél több fejlesztési projektben és részterületen. Fel kell oldani Oroszország történelmileg meg-megismétlődő, bekerítettségi érzését, hiszen a Keleti Partnerség nem kitaszítja Oroszországot Európából, hanem korszerű hidat ver az EU-térség és az ugyancsak alapvetően európai jellegű Oroszország között, amely hidat mindkét irányban jól járhatóvá és gazdaságilag virágzóvá kell tenni. Ezt a hat partnerországot minden bizonnyal csak közös erőfeszítéssel, egyszerre két irányból, egyfelől az unió, másfelől Oroszország segítségével lehet fokozatosan korszerűsíteni. A Keleti Partnerség lényegével és finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb feladatok 1. Az Európai Bizottság 2008. december 3-i Közleménye, amely mind a mai napig a legátfogóbb összefoglaló erről a témakörről, egyértelműen rámutat arra, hogy a Keleti Partnerségnek „tovább kell mutatnia" az egyébként sikeres Európai Szomszédságpolitikán.6 Az Európai Szomszédságpolitika tehát csak kerete és kiindulópontja a Keleti Partnerségnek. Az Európai Bizottság azt is kimondja ebben a részletes és alapos anyagában, hogy a Keleti Partnerségnek az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia majd „a partnerek egyéni reformtörekvéseiben". Ez a „politikai társulás" és egyben „gazdasági integráció" azonban úgymond csak akkor valósítható meg, „ha erre mindkét oldalon megvan a szilárd politikai akarat". Magyarországnak bátran ki kell állnia amellett, hogy a Keleti Partnerség valóban haladja meg az Európai Szomszédságpolitika eddigi kereteit, lépjen túl azon, s hogy a keleti partnerségi együttműködés gyorsuljon fel. 2. A Keleti Partnerség kétoldalú kerete társulási megállapodások kialakítását, szabadkereskedelmi térségek létesítését, fokozatos vízumliberalizáció bevezetését, az energiaellátási biztonság javítását, egyenlőtlenség-mérséklő támogatások odaítélését és átfogó intézményfejlesztési program (CIB) végrehajtását célozza. A többoldalú keret pedig fórumként szolgál a modernizációs tapasztalatok megosztásához, a közös álláspontok kialakításához és magának a keleti partnerségi együttműködésnek a továbbfejlesztéséhez. A Keleti Partnerség strukturált közeledési folyamatot kezdeményez majd elsősorban többoldalú keretben, négy szinten. Ez az EU és a hat partnerország közötti többoldalúság a fő újítás a Keleti Partnerségben az Unió a Mediterráneumért együttműködéshez képest. A többoldalúság lényege a következő: 30 Külügyi Szemle
