Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Magyarics Tamás: A kapcsolatok "normalizálása" vagy jóindulatú közömbösség? Az Egyesült Államok Közép-Európa-politikája
A kapcsolatok „normalizálása" vagy jóindulatú __ r k özömbösség? Az Egyesült Államok Közép-Európa-politikája Magyarics Tamás A demokrata adminisztráció hivatalba lépése (2009. január 20.) óta felerősödött a vita az Egyesült Államok külpolitikai stratégiájáról. Óriási - túlzott - várakozások előzték meg Barack Obama elnökségét belföldön és külföldön egyaránt. Nem kellett ahhoz különösebb jóstehetség, hogy előre lehessen látni: a részben a demokrata kampánygépezet által keltett, részben öngerjesztő várakozásokat sok tekintetben kiábrándultság fogja követni. Hamar kiderült, hogy Barack Obama sem tud a „vízen járni", s egyre több kérdésben válik világossá, hogy lényegében egy „hagyományos" elnökkel állunk szemben. így nem sikerült a belpolitikai megosztottságot leküzdenie, s jelenleg legalább annyira megosztó személyiség, mint közvetlen elődjei, Bili Clinton és George W. Bush voltak. Belpolitikai programja beilleszthető a Franklin D. Roosevelt által kezdett (amerikai értelemben vett) liberális vonulatba, azaz, a szövetségi állam szerepének növelésébe az élet szinte minden területén. Az Egyesült Államok helyzete a világban Külpolitikai téren ellenben inkább egy republikánus elődhöz hasonló felfogásról tett eddig tanúbizonyságot, noha ezt a szellemi rokonságot a demokraták nem nagyon hangsúlyozzák. Richard Nixon, valamint első számú külpolitikai tanácsadója, Henry A. Kissinger pragmatizmusáról van szó, ami a Realpolitik egyik eufemisztikus megjelölése. Ennek lényege, hogy szinte teljes mértékben az érdekek diktálják a külpolitikát, s abban az értékek vajmi kevés szerepet kapnak. (Philip H. Gordonnak, az európai ügyekért felelős államtitkárnak 2009. december 9-én a New York-i Council on Foreign Relations ben az Egyesült Államok és Európa viszonyáról elmondott beszédében az „érték" szó elő sem fordult.) Bili Clintont azért bírálták a jobboldalon, mert olyan helyeken avatkozott be, ahol közvetlen amerikai érdekek nem forogtak kockán (például, 2010. nyár 71
