Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása célok az EU-val való politikai társulás felgyorsítása, a teljes gazdasági integráció, a vízummentes övezet létrehozása az unióval, valamint az EU szabályainak, előírásainak és értékeinek átvétele. 2. A keleti partnerségi irányban nem csupán társulási egyezményekről és szabadkereskedelmi megállapodásokról van szó az unió és az egyes partnerországok között, mint a déli dimenzióban, hanem fokozatos és a különböző viszonylatokban eltérő mértékű vízumkönnyítésekről is. A szabadkereskedelmi térség kialakítása mellett ez a vízumkönnyítési célkitűzés a Keleti Partnerség legkiemelkedőbb és a partnerországok lakossága számára legérzékelhetőbb fejlesztési elképzelése. A legtöbb délmediterrán relációban ezzel szemben az erős, jogellenes bevándorlási nyomás (például Egyiptom, Tunézia, Marokkó), vagy az illegális migráció terén betöltött, passzív tranzitszerep (például Líbia) miatt jelentős vízumkönnyítésre jelenleg még gondolni sem lehet. Ez a vízumkönnyítési perspektíva Magyarország számára a kárpátaljai magyar kisebbség miatt elsőrangú tényező nemzetpolitikai szempontból is. A vízumkönnyítés nem öncél, hanem kölcsönös előnyöket kínál mind az EU-nak, mind pedig a keleti partner- országoknak, mert megerősíti az emberi kapcsolatokat, hozzájárul a szabad áramlás biztosításához az egyik fontos területen, s közvetett hatása révén előbb-utóbb megszilárdítja a gazdasági együttműködést is. 3. A Keleti Partnerség energiapolitikai dimenziója Magyarország számára manapság sokkal jelentősebb, mint az Unió a Mediterráneum vonatkozásában. Az energiaellátási biztonság terén való, szomszédsági együttműködés gyors fejlesztésében földrajzi helyzetünk és adottságaink következtében a keleti partnerországokkal, elsősorban Ukrajnával erősen érdekeltek vagyunk. Körülményeink ezen a téren nem hasonlíthatók össze például Spanyolországéval, Portugáliáéval, vagy Olaszországéval, amely EU-tagállamok energiabehozatalában a déli dimenziónak van hosszabb távon is döntő szerepe. Magyarország délmediterrán térségből történő energiaimportjának feltételei egyelőre még semmilyen szempontból nem alakultak ki, s eddig az erre irányuló, egyébként deklarált, magyar szándék is meglehetősen erőtlennek bizonyult. 4. A keleti partnerországokkal való EU-együttműködésnek az egyes partnerállamok korszerűsítési előrehaladásától történő függővé tétele gyakorlatilag azonos a déli irányban is érvényes, ugyanilyen feltételességhez. A keleti irányban azonban az EU jogharmonizálási és intézményépítési igénye már most közvetlenebb és határozottabb, mint a déli irányban. Ennek fő oka az, hogy a déli irányban a többpártrendszeri és a piacgazdasági értékek érvényesítése, a törvényesség betartása és különösen az emberi jogok tiszteletben tartása még meglehetősen távol áll a gyors megvalósíthatóságtól. A diktatórikus berendezkedés és a személyi kultusz minden partnerországban fékezi a 2010. tavasz 27
