Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Csejtei István modernizációt, akár déli, akár keleti szomszédról van szó. Ezen a téren a keleti partner- országok esetében is jelentős különbségek és egyes partnerállamokban súlyos problémák vannak. Összességében azonban a keleti partnerországoknak kedvezőbbek e téren a fejlődési kilátásai. Az ütemes privatizálás például egyes délmediterrán államokban elviselhetetlen mértékben megnövelné a túlnépesedési tendencia miatt egyébként is magas munkanélküliséget, s a hagyományos társadalmi struktúra visszaszorításával ellenőrizhetetlen folyamatokat indítana el. Főként ezért, több délmediterrán országban a privatizálás egyelőre lassú, akadozó jellegű. Ebből a szempontból a keleti partner- országok szintén viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak. Ez a feltételekhez kötés még a „jó kormányzás" terén jelentősen lemaradt, keleti partnerségi országok esetében is - mint amilyen például Fehér-oroszország - valószínűleg gyorsabban hozhat eredményeket a jövőben, mint több délmediterrán állam esetében. E téren azonban a keleti oldalon is fennáll a stagnálás, sőt a visszaesés veszélye. Különösen Fehér-oroszország emberjogi helyzete ellentmondásos továbbra is. 5. A Keleti Partnerség esetében az egyik legjelentősebb újítás az Unió a Mediterráneumért elképzeléshez képest az, hogy a Keleti Partnerség nagyobb hangsúlyt helyez a kooperáció többoldalú dimenziójára. Bár a déli partnerállamokkal is számos csúcstalálkozóra és különösen sok miniszteri szintű tanácskozásra kerül sor folyamatosan többoldalú keretben is, a legfelsőbb szintű, multilaterális találkozók megrendezése azonban esetenként, főként az izraeli-palesztin ellentét miatt, nehézségekbe ütközik. Ugyancsak elsősorban a palesztin-izraeli viszály a fő oka annak, hogy az Unió a Mediterráneumért kooperációval szemben több délmediterrán országnak mind a mai napig fenntartásai vannak (például Líbia, Algéria, Szíria). Egy-egy izraelipalesztin konfliktushelyzet után a déli irányú együttműködés lelassul, „befagy", amint ez Izrael 2008. decemberi, gázai beavatkozása után is egy időre történt. Az Unió a Mediterráneumért koncepció ezért lényegében véve, mind a mai napig az izraeli-palesztin folyamatos összeütközés foglya. 6. A Keleti Partnerség a jelenlegi várakozások szerint eredményesebb és gyorsabb biztonságpolitikai stabilizáló hatást fejthet ki már középtávon is keleti irányban, mint az Unió a Mediterráneumért együttműködés déli irányban. Bár a hat keleti partnerségi országot is több, elhúzódó válsággóc sújtja, a palesztin-izraeli konfrontációhoz hasonlítható, robbanásveszélyes és jelentős nemzetközi kihatású konfliktushelyzet az EU keleti szomszédságában jelenleg nincs. A keleti partnerségi térségben meglévő, néhány elhúzódó, részben „alvó" konfliktus a közel-keletihez képest, hosszú távon jobban kezelhetőnek látszik. Ugyanakkor az unió keleti irányban hatékonyabban képes fellépni stabilizáló-békéltető tevékenységével, mint déli irányban. Az izraeli-palesztin feszültség megoldására viszont - annak bonyolult és globális vonatkozásai miatt - az 28 Külügyi Szemle
