Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Grúber Károly - Törő Csaba: A Visegrádi Négyek (V4) Európai Unión belüli együttműködésének szempontjai és tapasztalatai
Grúber Károly-Törő Csaba Ehhez elsősorban a visegrádi államok hatékony együttműködése szükséges annak érdekében, hogy megfelelő súlyt tudjanak adni az egyeztetett ügyeknek az unió politikáin belül a közép-európai tagállamok elnökségi időszakai után is. A soros elnökségi posztot betöltő V4-országtól elvárt, hogy tájékoztassa visegrádi partnereit az elnökségre való felkészüléséről, mégpedig az előre meghatározott EU-program és a közös V4-álláspontok összeegyeztethetőségének szempontjából. A V4+formációk: a visegrádiak együttműködése harmadik féllel Bár létrehozása óta a V4 szervezetének bővítése nem került komolyan szóba, 2004-ben a visegrádi csoport kinyilvánította szándékát és később - egyre többször különböző bi- és multilaterális kombinációkban - tanújelét is adta készségének a további együttműködésre harmadik felekkel az úgynevezett „V4+ formátumban". Megvalósításakor a V4+ forma a visegrádiak egységes csoportként történő részvételét jelenti egyes országokkal külön vagy több országgal egyszerre tartott találkozókon, illetve az ezek részeként folytatott tárgyalásokon. Különböző okokból, valamint különféle partnerekkel is elképzelhető és fenntartható az együttműködés ebben a formában. A lehetséges partnerek köre egyedi államoktól államcsoportokon át regionális szervezetekig terjedhet mind az unión belül, mind azon kívül. Egyedi államokat tematikus találkozókra mind aktív résztvevőként, mind megfigyelő partnerként is meghívhat a Visegrádi Négyek. A V4+ találkozók napirendjének témaköre határozza meg a meghívottak összetételét. Például a nyugat-balkáni államokkal vagy az energiaellátással kapcsolatos kérdésekben a délkelet-európai országok, Ausztria és Szlovénia kapnak meghívást a visegrádi és a többi országokkal kombinált kibővített egyeztetésekre.14 A Keleti Partnerség témája kapcsán pedig Svédország (mint ennek kezdeményezője) jelenik meg rendszeresen a meghívottak listáján.15 Románia és Bulgária is több V4+-találkozón meghívottként volt jelen, amikor energiaügyeket és a Keleti Partnerséget tárgyalták. Egy másik, kevésbé politikai területbe a V4-part- nerek a két délkelet-európai EU-tagállamot is bevonták egyeztetésükbe a regionális fejlesztés ügyében több alkalommal is összehívott V4+2 találkozókon 2008 óta.16 A Keleti Partnerség tartalmának kidolgozása és a végrehajtásának meghatározásáért tartott találkozók alkalmával a célországok egyszerre csoportként („keleti partnerek") kaptak meghívást a „visegrádi házigazdáktól".17 Ezek közül kiemelkedik Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország, amelyeket a V4-csoport más alkalmakkal is meghívott tárgyalásokra a rájuk szabott bilaterális V4+ formátumokban.18 Az unió keleti szomszédságában található államokon kívül a Balti-tenger keleti partvidékén lévő EU-tagországok (Észtország, Lettország és Litvánia) is informális, de mégis jól megkülönböztethető csoport formában találkoznak rendszeresen a Visegrádi Négyekkel. A későbbiekben bővebben megvizsgáljuk a V4+B3 formátumban fejlődő együttműködést. 60 Külügyi Szemle