Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása hatékonyságát. A svéd mellett az osztrák rokonszenv fenntartása változatlanul fontos. Nagy jelentőségű a Németországtól érkező támogatás folyamatos biztosítása annál is inkább, mivel a hat nagy EU-tagállam közül - Lengyelországon kívül - egyedül Németország képviseltette magát legfelsőbb, kormányfői szinten a 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón. 7. A Keleti Partnerség keretében két fő célkitűzés kiemelése szükséges, amelyeket a V-4-országoknak kiemelten érdemes szorgalmazniuk. Az egyik a szabadkereskedelmi megállapodások mihamarabbi megkötése az EU és az erre alkalmas keleti partnerországok között. A másik, nem kevésbé sürgős feladat a vízumkönnyítések fokozatos kialakítása azokkal a keleti partnerországokkal, amelyekkel ez lehetséges és kívánatos. 8. A Keleti Partnerség, a Fekete-tengeri Együttműködés és a Duna-völgyi országok kooperációja három, csupán részben különböző összetételű együttműködési keret, amelyeket eddig eltérő mértékben dolgoztak ki. A számos földrajzi átfedésen kívül az egyes szakterületek teendőiben is hasonlóságok mutatkoznak. Fontos, hogy ez a három együttműködési koncepció ne egymással versengő, hanem lehetőleg egymást kiegészítő jellegű legyen. A hat keleti partnerállam számottevő földrajzi kiterjedésű és lakosságszámú, s az EU szempontjából stratégiai jelentőségű, a szárazföldön valóban közvetlenül szomszédos térséget képez. A Keleti Partnerség fontosságát az is aláhúzza, hogy hosszú távon leginkább ez alkalmas Oroszország valamilyen mértékű és formájú bekapcsolására az unióval való, regionális együttműködésbe. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy valójában nem két szomszédsági dimenzió van, hanem Oroszországgal együtt három. A Keleti Partnerség és a Duna-menti együttműködés tartalmilag egyébként jól kiegészíthetik egymást egyes nem EU-tag partnerországok esetében, mint például Ukrajna és a Moldovai Köztársaság. A Duna-menti együttműködés a maga módján a Keleti Partnerség és a Fekete-tengeri Együttműködés között „híd szerepet" tölthet be földrajzi és tartalmi értelemben egyaránt. Ebből az következik, hogy nemcsak Oroszországot érdemes bevonni a Keleti Partnerség különböző kooperációs projektjeibe, hanem a Fekete-tengeri Együttműködés kiemelkedően fontos tagállamát, Törökországot is. 9. A magyar elnökségnek kétoldalú vonatkozásban elsősorban az EU-Ukrajna kapcsolatok fejlesztésére érdemes majd összpontosítania figyelmét 2011 első felében. Ennek megalapozásához és a keleti dimenzió elnökségi időszakunk utáni, folyamatos továbbviteléhez kétéves, a 2010-es és a 2011-es évekre kiterjedő, kapcsolatfejlesztési tervre lenne szükség egyrészt többoldalúan, azaz az unió és Ukrajna viszonylatában, másrészt kétoldalúan, Magyarország és Ukrajna között. Ukrajna nagyságrendje, a hatos Keleti 2010. tavasz 25
