Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Csejtei István hanem az egész EU-térség érdekében ki kell küszöbölnünk. A magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel parlamentek európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak képviselői 2009. szeptember 19-i, liptószentmiklósi (liptovsky-mikulasi) tanácskozásukon, az Unió a Mediterráneumért projekt mintájára már megfogalmazták, hogy létre kell hozni a Keleti Partnerség titkárságát „bármelyik V-4 ország területén". Ennek a titkárságnak a feladata a négy Európa-ügyi bizottság szerint egyrészt a mindenkori EU-elnökséget adó ország politikai támogatása lesz a Keleti Partnerség témakörében, másrészt pedig az Európai Bizottság tevékenységét segíti majd elő ezen a területen.5 Magyarországnak érdemes felkarolnia a Keleti Partnerség titkársága létrehozásának tervét. 5. Elsősorban a visegrádi négyek keretében van szükség az egyetértés további szilárdítására azzal kapcsolatban, hogy a V-4-ek együttes erővel, továbbra is a keleti partnerségi együttműködés motorjaiként lépjenek fel az unión belül. Ez a fő feltétele annak, hogy az összes EU-tagállam fontos külpolitikai, külgazdasági és biztonságpolitikai célkitűzésének tartsa a jövőben is a Keleti Partnerséget. A V-4-országok közös erőfeszítésére elsősorban azokban az időszakokban van szükség, amikor olyan tagállamok adják az uniós elnökséget, amelyek földrajzi helyzetüknél és történelmi hagyományaiknál fogva kevésbé érdekeltek a Keleti Partnerség gyors fejlesztésében. 6. A 2009 első felében lezajlott, cseh EU-elnökség időszakában különösen szoros, kétoldalú, cseh-lengyel együttműködés alakult ki a Keleti Partnerség témakörében, amihez a 2009-es év második felében elnökséget adó Svédország, a koncepció Lengyelország melletti, másik kezdeményezőjeként, már a múlt év elején csatlakozott. Elsősorban ennek a cseh-legyel-svéd kooperációnak a jegyében tartották 2009. május 7-én a prágai keleti partnerségi csúcstalálkozót. A cseh diplomácia azóta is példás aktivitással vesz részt minden, a Keleti Partnerségről szóló, nemzetközi tanácskozáson, mint például a 2010. január 27-28-i, madridi, keleti partnerségi, szakértői értekezleten is, amit Jan Kohout cseh külügyminiszter nyitott meg spanyol és lengyel kollégája társaságában. Ehhez a ma már minden téren szoros, lengyel-cseh-svéd kooperációhoz Magyarországnak is tanácsos lenne már most, demonstrativan csatlakoznia. Ennek különös hangsúlyt ad, hogy mi leszünk 2011 első felében az EU elnök-tagállama, amit 2011. július 1-jén éppen Lengyelországnak adunk át. így a téma iránt viszonylag mérsékeltebb érdeklődést tanúsító, 2010-es spanyol és belga elnökségek után, az egész 2011-es évben, elsősorban közös magyar-lengyel erőfeszítés eredményeként, minden valószínűség szerint ismét növelhető lesz a Keleti Partnerség iránti figyelem. Ehhez szoros, folyamatos, magyar-lengyel együttműködésre lesz szükség az egész 2011-es évben. Ebbe a Svédországgal kibővülő lengyel-cseh-magyar együttműködésbe be kell vonnunk a téma iránt ugyancsak nagy érdeklődést tanúsító, Ukrajnával szintén határos Szlovákiát is. Ez tovább szilárdítaná a V-4-csoport együttes külpolitikai fellépésének 24 Külügyi Szemle
