Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Szilágyi Imre: Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovének a közép-európai együttműködésben
Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovénok a közép-európai együttműködésről Kétoldalú együttműködés a visegrádi országokkal Mindkét országnak kitűnő kapcsolatai voltak és vannak az egyes visegrádi országokkal. Különösen örvendetes, hogy Magyarországról a két ország politikusai szinte kivétel nélkül a legnagyobb elismeréssel szólnak. Ennek több oka is van. Mindenekelőtt az, hogy Magyarország megértőén kezelte Horvátország és Szlovénia önállósági törekvéseit. Másodszor az, hogy mindkét országnak Magyarország az egyetlen szomszédja, amely- lyel nincsenek igazán említésre méltó nézeteltérései, s hogy Magyarország támogatta és támogatja mindkét ország euroatlanti integrációját. A legmagasabb rangú magyar politikusok rendszeresen találkoztak horvát és szlovén partnereikkel,67 s az, hogy a kapcsolatokat barátinak és gyümölcsözőnek ítélik, a két ország külügyminisztériumának honlapján, illetve a minisztérium évkönyveiben is nyomon követhető. A horvát külügyminisztérium dokumentumai külön kiemelik a Zágráb és Budapest közötti stratégiai partnerség jelentőségét. A 2008. évi szlovén külügyi évkönyv, amely kitűnőnek minősítette a két ország közötti kapcsolatokat (amit az is mutatott, hogy a szlovén államfő első külföldi útja Magyarországra vezetett), hangsúlyosan foglalkozott azzal a támogatással, amelyet Szlovénia az EU-elnökség idején kapott a magyar kormányzattól és szakemberektől. Magyarország pedig a szlovén elnökségtől vehette át a tapasztalatokat. Ezen belül figyelemre méltó, hogy Szlovénia a magyar nagykövetséget használhatta Szófiában, ahol nincs szlovén nagykövetség. Ez némileg hasonlít ahhoz a megoldáshoz, amelyet a V4-ek éppen most, 2010-ben építenek ki: a világ különböző pontjain közös külképviseleteket hoznak létre. Nincs jele annak, hogy az ilyen együttműködést esetleg Szlovéniára is kiterjesztenék, pedig talán megfontolandó lenne. Ide tartozik még, hogy 2006-ban volt az első horvát-magyar, 2007-ben pedig az első szlovén- magyar közös kormányülés.68 Nagyon hasonló a helyzet a másik három ország esetében is. Mindkét ország külügyminisztériuma hagyományosan jónak, barátinak és problémamentesnek minősíti a V4-országokkal fennálló kapcsolatokat. Az értékelésekben egyre hangsúlyosabban szerepelnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiemelkedő eseményei. Tekintettel arra, hogy a V4-ek politikusai és elemzői körében egyre gyakrabban merül fel annak igénye, hogy a négy országnak közösen kellene lépéseket tennie annak érdekében, hogy megerősítsék a térség tőkevonzó képességét,69 érdemes lenne megfontolni, hogy ebbe Szlovéniát és Horvátországot is bevonják. Összegzés A horvát és a szlovén rendszerváltásban fontos szerepe volt ugyan a Közép-Európa- gondolatnak, a két ország lakosságának identitásában, külpolitikai törekvéseiben azonban ez csupán az egyik tényező. Tranzíciós folyamataikat, külpolitikájukat, euroatlanti 2010. nyár 29
