Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Szilágyi Imre: Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovének a közép-európai együttműködésben
Szilágyi Imre csatlakozásukat nagymértékben segítették a közép-európai regionális együttműködések. Ez utóbbiak között a visegrádi együttműködés nem foglalt el kiemelkedő helyet, miközben a két ország kétoldalú kapcsolatai a V4-országokkal igen jók és gyümölcsözők. Az utóbbi időben Szlovéniában és Horvátországban felerősödött a délszláv együttműködési formák iránti érdeklődés. Nem valószínű, hogy ez háttérbe szorítaná a közép-európaiakkal, mindenekelőtt pedig a visegrádiakkal meglévő kapcsolatokat. Annak érdekében azonban, hogy a kapcsolatok szinten maradjanak, illetve bővüljenek, a visegrádiaknak túl kell lépniük azon, hogy mindenekelőtt a nyilatkozatok szintjén fejezik ki a délszláv térség iránti érdeklődésüket. Mert igaz ugyan, hogy a V4-ek 1999- ben kétszer is kifejezésre juttatták, hogy „a visegrádi csoport országai készek aktív és pozitív szerepet játszani Délkelet-Európa stabilizálásában és újjáépítésében",70 de amit tettek, azt valójában nem V4-ként tették. Az egyes országok ugyanis vagy önállóan cselekedtek ennek érdekében, vagy valamilyen szélesebb együttműködés keretén belül (SECI stb.). A közeljövő együttműködési kereteinek egyik változata az lehet, hogy a V4-ek egyes fontos kérdések megtárgyalására meghívják Szlovénia, Horvátország, de adott esetben a Nyugat-Balkán más országainak képviselőit is. Amint arra már utaltam, ilyen találkozót tartottak szlovén részvétellel, de ehhez hasonló volt a 2010 februárjában megtartott energiatalálkozó is. Erre ugyanis a V4-ek meghívták Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia kormányfőit és másokat is. Megítélésem szerint az ilyen találkozók nemcsak a V4-ek belső kohézióját erősítik, de az együttműködés nemzetközi tekintélyét is növelik. Jegyzetek 1 Hanák Péter: „Közép-Európa: az imaginárius régió". Világosság, No. 8-9. (1989). 561-571. o. 2 „Közép-Európa tudata. Beszélgetés Hanák Péter történésszel". Népszabadság, 1989. október 14.; Lengyel László: „Hogyan jutunk 91-ről 92-re?" Társadalmi Szemle, No. 12. (1991). 3-13. o. 3 Milan Kundera: A megrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája". In: Szamizdat '81-89 (szerk. Demszky Gábor-Gyarmathy Katalin-Lévay Jenő). Budapest: AB Beszélő Kft., 1990. 28^9. o. 4 „Nagrada vilenica". Vilenica, http://www.vilenica.si/index.php?page=122&lang=l . (Letöltés ideje: 2010. május 3.) 5 Alpok-Adria Munkaközösség, http://www.alpeadria.org/magyar/index.php?page=232945083&f=l&i= 232945083. (Letöltés ideje: 2010. május 5.) 6 Marjan Rozanc: „Közép-Európáról - szlovén szemmel". Századvég, Különszám. Kell-e nekünk Közép-Európa? (1989). 141-148. o.; Antun Soljan: „Európa kantonizációja". íio. 149-153. o. 7 Bogo Grafenauer: „Srednja Evropa? Zakaj ne preporsto Evropa?" In: Srednja Europa (szerk. Peter Vodopivec). Ljubljana: Mladinska knjiga, 1991.15-26. o. 8 Dimitrij Rupel: „Srednja Evropa, prehodno obdobje". In: íio. 105. o. 30 Külügyi Szemle
