Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Szilágyi Imre: Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovének a közép-európai együttműködésben
Szilágyi Imre A két ország 1992. június 18-a óta tagja a KEK-nek. Szlovénia 2004-ben töltötte be az elnök szerepét. Legfőbb törekvése ekkor az volt, hogy tagok a demokratizálódás és az európai integráció folyamán megszerzett tudás és gyakorlati tapasztalat megosztásával segítsék a még nem EU-tagállamok integrációs felkészülését. Nagy fontosságot tulajdonítottak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének is. Ezt mutatta az is, hogy 2004. november 24-26-án nem csupán a tagállamok államfőinek találkozóját rendezték meg, de ezzel párhuzamosan a KEK hetedik gazdasági fórumát is, amelyen számos nemzetközi pénzügyi szervezet képviselői is megjelentek.62 A horvát külügyminiszter épp a szlovén elnökség idején - amikor Zágrábnak amiatt, hogy Gotovina tábornokot még nem adták ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, nehézségei támadtak az integráció útján - annak a reményének adott hangot, hogy a KEK tagállamai támogatják országa európai integrációját.63 A KEK egyik ország közvéleménye előtt sem vált igazán ismertté és kedveltté. Trilaterália-Quadrilateralia Ugyancsak sajátos kezdeményezés volt, de épp az ellenkező előjellel az 1996 októberében Olaszország, Magyarország és Szlovénia között létrejött Trilateralia. Ennek célja Magyarország és Szlovénia euroatlanti csatlakozásának elősegítése, a transzeurópai infrastruktúra kiépítése volt. Ez utóbbi mindenekelőtt a Trieszt-Koper-Ljubljana- Budapest közötti közúti és vasúti összeköttetés megteremtése, jobb kiépítése volt. Említésre méltó, hogy Szlovénia ez utóbbit annyira fontosnak tartotta, hogy ebben az időben a KEK-en belül is rendkívüli hangsúlyt helyezett rá.64 A vasúti összeköttetés 2001-re megvalósult, a közúti azonban csak 2008-ban. Az együttműködés egyik fontos célja volt, hogy segítse a NATO-bővítés első köréből kimaradó Szlovénia felzárkóztatását katonai téren, de a három ország ezenkívül a környezetvédelemtől a tudományos együttműködésen át számos egyéb területen is szoros kapcsolatokat épített ki. 2000-ben a demokratizálódás és a tranzíció új fázisába lépő Horvátország Gödöllőn lett a negyedik tagállam, s a szervezet neve ezért Quadrilateraléra változott.65 Az együttműködés Szlovénia 2004-es és Horvátország 2008-as NATO-tagállammá válásával teljesítette egyik legfőbb célkitűzését. Miután 2009 második felében Szlovénia visszavonta a Horvátország EU-integrációjára vonatkozó vétóját, az is eldőlt, hogy Horvátország EU-csatlakozása a közeljövőben felgyorsul. Ezért idén februárban bejelentették, a hogy kitűzött célok teljesültek, ezért az együttműködést megszüntették.66 Tudomásom szerint ez az egyetlen olyan térségbeli regionális együttműködés, amely azért szűnt meg, mert teljesítette a feladatát. A részt vevő államok ugyanakkor kijelentették, hogy továbbra is együttműködnek az EU, a NATO, a KEK keretein belül. 28 Külügyi Szemle
