Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Csejtei István: Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása
Keleti Partnerség: a magyar uniós elnökség egyik prioritása Spanyolország ügyes, „csendes" diplomáciával elérte, hogy féléves elnöksége idején szinte „tűzijátékszerű" előrehaladásra kerüljön sor az Unió a Mediterráneumért témakörben egy többoldalú és egy kétoldalú csúcstalálkozóval, új munkaprogram kidolgozásával, a barcelonai UM-titkárság létrehozásával és az EU kétoldalú kapcsolatainak látványos továbbépítésével lényegében véve mind a tíz délmediterrán viszonylatban. A Keleti Partnerségnek így van mit behoznia. Valószínűleg jelentős időre lesz szükség ahhoz, hogy a déli és a keleti dimenzió között valamiféle, viszonylagos egyensúlyi helyzet alakuljon ki. A18 hónapos program azon kiinduló tétele, hogy az unió „azonos figyelmet szentel a keleti és a déli dimenziónak", az ebben a programban felsorolt tények alapján meglehetősen távol áll a valóságtól. A Keleti Partnerség következő célkitűzései 1. A két dimenzió EU-támogatása közötti, jelentős különbséget a keleti gyorsabb fejlesztésével lehetőség szerint, fokozatosan ki kell egyenlíteni. Ehhez továbbra is konszenzusra van szükség az uniós országok között. Ennek a konszenzusnak a kialakításához magyar részről is hozzájárulhatunk. A visegrádi egyeztetések alapján szerzett tapasztalataink alapján bővítsük a Keleti Partnerség támogatóinak körét a V-4-en kívül a kezdeményezés társszerzője, Svédország és a már eddig is érdeklődést tanúsító Németország mellett elsősorban Ausztria, Finnország, a három balti állam, Románia és Bulgária, valamint a három Benelux ország irányába. Ezek a tagállamok látszanak jelenleg a legérdekeltebbeknek a KP határozott és gyors fejlesztésében. Ennek a jelentős csoportnak meg kell nyernie a további négy nagy EU-ország támogatását is. 2. A magyar elnökség időszakában ne csupán az EU-Keleti Partnerség-csúcstalálkozóra, hanem egy EU-Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozóra is kerüljön sor lehetőleg Budapesten, a 2010. március 7-én, Granadában megrendezett EU-Marokkó „csúcs" mintájára. 3. A Keleti Partnerség esetében is alakítsunk ki új munkaprogramot ugyanúgy, ahogyan ez az Unió a Mediterráneumért együttműködés keretében történik már 2010 első felében. Ezt a munkaprogramot konkrét lépesekkel, határidőkkel szükséges kitölteni. 4 4. Kérdéses, hogy ha az Unió a Mediterráneumért témakörében nemzetközi titkárság létrehozása szükséges Barcelonában, akkor a Keleti Partnerség esetében miért csupán egyetlen brüsszeli koordinátor foglalkozik jelenleg a keleti dimenzió teendőinek összehangolásával. Ez az egyensúlytalanság is világosan mutatja, hogy a Keleti Partnerség kérdésében sok még a bizonytalanság, amit lépésről lépésre nemcsak a magunk, 2010. tavasz 23
