Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Szilágyi Imre: Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovének a közép-európai együttműködésben
Szilágyi Imre és Szlovénia EU-integrációját. Az informális együttműködés harmadik, a szlovéniai Portorozban megtartott találkozóján Rupel ismét azt hangsúlyozta, hogy Szlovénia ösz- szekötő szerepet kíván betölteni a Mediterráneum és Közép-Európa között.52 A regionális együttműködés egyik különös válfaja a Duna-menti együttműködés, amelynek a nem Duna-menti Szlovénia 2002-ben alapító tagja volt. Az EU-bővítés és a közép-európai együttműködés eme jelei láttán érdemes megemlíteni, hogy a 2003-ban Szlovéniában megtartott szláv kongresszus alkalmából Rupel azt hangsúlyozta, hogy az EU- ban egyre erőteljesebb lesz a szláv elem53 (ezt abban az időben Drnovsek is többször kiemelte). Egy horvát újságíró szerint Rupelnek ebben igaza van ugyan, de úgy vélte, hogy ez, legalábbis egyelőre, nem fontos tényező.54 Horvátország szempontjából viszont nagyon is fontos volt az a támogatás, amelyet 2004-től kezdve a regionális együttműködés országaitól kapott az EU-csatlakozás nehézségeinek leküzdése érdekében. A korábbi nehézségek megszűnése után újabbak jelentkeztek, ezért Sanader 2008-ban is azt hangsúlyozta, hogy Közép-Európa támogatja Horvátország EU-tagságát55 Az idén tavasszal sajátos módon került elő ismét Közép-Európa és Balkán látszólag már nyugvópontra jutott kérdésköre. A március végén a szlovéniai Brdóban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó előtt néhány nappal az immár ellenzékbe került Rupel gazdasági szempontból fontosnak nevezte, hogy Szlovénia ápolja a kapcsolatokat a Balkánnal, de a szlovén külpolitikai törekvéseket így fogalmazta meg. „Én a prioritások között a Balkán elé sorolnám a Mediterráneumot és Közép-Európát. A Balkán a múlt, ahová szívesen visszatérünk, a Mediterráneum és Közép-Európa pedig kihívás, különösen akkor, ha hiszünk abban, hogy Szlovénia tengeri ország, amelynek koperi kikötője szolgálhatja Közép-Európát."56 A korábban említett 1999-es külpolitikai nyilatkozat jól összefoglalja azokat a megfontolásokat, amelyek valamilyen módon érintik Szlovénia és a közép-európai országok viszonyrendszerét. Az alábbiakban azokat a közép-európai regionális együttműködéseket vizsgálom meg részletesebben, amelyben mind a két ország részt vesz. Ezek szinte mindegyike kötődik valamilyen módon a délkelet-európai régióhoz is. Alpok-Adria Munkaközösség A leghosszabb ideje működő szerveződés az Alpok-Adria Munkaközösség a már említetteken kívül több szempontból is fontos szerepet töltött és tölt be a két délszláv ország Közép-Európa-politikájában. E folyamatosan átalakuló szerveződés 1988-ban Millstatban tartott találkozóján kimondták, hogy „az Alpok-Adria Munkaközösség tevékenysége és céljai... európai érdekeket képviselnek",57 ami a (Közép-)Európába törekvő horvátok és szlovénok számára rendkívül fontos volt. 1992 februárjától a két ország immár önálló államként vett részt a munkaközösség tevékenységében. Ugyan26 Külügyi Szemle
