Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - KÖZÉP-EURÓPA - Szilágyi Imre: Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovének a közép-európai együttműködésben
Közép-Európa délnyugati szárnya. Horvátok és szlovénok a közép-európai együttműködésről Európa szívében olyan mediterrán, közép-európai és Duna-menti ország, amelynek földrajzi fekvése az egyik legjelentősebb stratégiai érték."49 A szlovén külpolitikai nyilatkozatot 1999 decemberében fogadta el a parlament, s ma is ez van fenn a külügyminisztérium honlapján. Ennek bevezetője szerint Szlovénia arra törekszik, hogy demokratikus, stabil és sikeres közép-európai országként szerezzen magának tekintélyt. A külpolitika különböző irányú kötődéseit bemutató dokumentumban az egyik bekezdés A közép-európai országok címet viseli, s így szól: „A Szlovén Köztársaság a Mediterráneum európai részéhez kapcsolódó közép-európai ország. Mivel történetének legnagyobb része ehhez a térséghez kapcsolódik felismerhetőségét közép-európai identitására építi, de nyitott marad az európai térség egésze irányában. A mindenekelőtt gazdasági és kulturális területet felölelő együttműködés és kapcsolat Közép-Európa országaival ezért Szlovénia számára külpolitikai aktivitásának különösen fontos része, a kétoldalú kapcsolatokban éppúgy, mint a multikulturálisokban (CEFTA, KEK, Alpok-Adria Munkaközösség), mint tenger menti ország pedig együttműködik azokban a multilaterális kapcsolatokban, amelyek felölelik a mediterrán térséget. Szlovéniát ma számos közép-európai országgal összekötik a teljes jogú EU- tagsággal kapcsolatos előkészületek. Gazdasági téren Szlovénia kihasználja azt a tényt, hogy geopolitikailag azon a tengelyen található, amely a Nyugat-Mediterráneumot Ukrajnával, a Baltikumot pedig az Adriai-tengerrel köti össze."50 A dokumentum szerint Szlovénia sikeres fejlődésével és külpolitikájával olyan közép-európai ország, amelytől a nemzetközi közösség azt várja, hogy aktív tevékenységet folytat a tőle délkeletre eső területen is. A nyilatkozat regionális politikával foglalkozó része két elemet hangsúlyoz. Egyfelől kiemeli, hogy Szlovénia regionális politikája közép- és délkelet-európai szomszédjaival kapcsolatos: „A regionális együttműködés különböző formáiban megvalósított aktív tevékenységgel Szlovéniának lehetősége nyílik arra, hogy érvényesüljön a régióban, és erősítse pozícióját a szélesebben vett euroatlanti politikán belül. Szlovénia a jövőben is ezekre a kiindulási pontokra támaszkodva vesz aktívan részt a szomszéd országokkal fenntartott trilaterális formájú együttműködésekben, a KEK-ben, a CEFTA-ban, a SECI-ben a Royamount-folyamat, az Alpok-Adria Munkaközösség éppúgy, mint az épp most alakulóban lévő Adria-kezdeményezés. Ezt a célt szolgálja a közép-európai országokkal való együttműködés erősítése is. A Szlovén Köztársaság - mindenekelőtt a gazdasági növekedés érdekében, de más területeken is - olyan régiókkal is együttműködik, amelyek a közvetlen szomszédságtól távolabb vannak (Bajorország, Katalónia, Baden-Württenberg, Lombardia)."51 2001-ben Szlovénia örömmel vett részt az osztrákok által kezdeményezett regionális partnerségben, amelynek célja az volt, hogy Ausztria segítse a visegrádi négyek 2010. nyár 25
