Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Terényi János munkájában való részvétel értelemszerűen az érintett kutatókra is kiterjeszti mindazon kötelmeket, amelyek ezen intézményi együttműködés objektív velejárói. Kezdeményezésemre 2008 szeptemberében miniszteri, illetve igazgatói szinten együttműködési megállapodást írtunk alá a Külügyminisztérium és a Magyar Külügyi Intézet között. E gyorsan „irattárba került" dokumentum lett volna hivatott pontosítani a két intézmény közötti szakmai kapcsolatokat és rendelkezett az előmozdításukra szolgáló operatív-logisztikai feltételek kiépítéséről is. Ezen megállapodás végrehajtását - szükség esetén modernizálását - változatlanul alapvető fontosságúnak vélem az MKI-nak a Külügyminisztérium háttérintézményeként történő működtetéséhez, e sajátos intézményi profilból adódó követelmények és elvárások pontosításához, a személyi, információs és technikai háttér kiépítéséhez. A Külügyi Szemlének, a Magyar Külügyi Intézet „zászlóshajójaként" - hasonlóan az SVKI által kiadott Nemzet és Biztonság című szakfolyóirathoz - több elvárásnak is meg kell felelnie. Nyilvánvaló feladata egyrészről az érdeklődő közvélemény szakmailag hiteles tájékoztatása a nemzetközi élet legfontosabb aktuális trendjeiről és kulcsproblémáiról, másrészről pedig olyan elemzésekkel kell előállnia, amelyek a magyar külpolitika aktív intézményi szereplői számára is releváns értékeléseket, ajánlásokat tartalmaznak. E publikációs fórum státusa önmagában implikálja, hogy mondandója ne csak „befelé" irányuljon, hanem „kifelé", Magyarország külső partnerei felé is - a magyar külpolitikai gondolkodás aktuális témáit és irányait tükröző - „üzenettel" bírjon, amit a szerkesztői gyakorlat tematikus számok (például Oroszország, Németország, Közép- Európa) beiktatásával is nyomatékosít. A Magyar Külügyi Intézet pódiuma és a Külügyi Szemle publikációs fóruma az MKI külső szakértői együttműködési hálózatának erősítésére, karbantartására is szolgál, s nyitva áll a magukat a szakmai nyilvánosság szférájában megmérettetni kívánó szakpolitikusok és diplomaták előtt is. A hazai kutatóintézeti és oktatási szférában felhalmozódott szakértelem bevonásának mechanizmusai közül több, egymást kiegészítő változat különösebben nagy összegű anyagi ráfordítás nélkül, a meglévő források átrendezésével, rövid távon megvalósítható: • Az MKI a Külügyminisztérium felhatalmazásával és részvételével - eddigi gyakorlatát kiteljesítve - rendszeresen szervezzen tematikus kerékasztalokat, konzultációs szakmai fórumokat, amelyek munkájában egy-egy adott terület hazai szakértői meghívásos alapon, a kutatói műhelyek széles spektrumának képviseletében vesznek részt és fogalmazzák meg - írásos összefoglaló dokumentumban is rögzített - szakvéleményüket. • A KüM - a Magyar Külügyi Intézet szakmai közreműködésével - írjon ki tanulmányok elkészítésére szóló pályázatokat, amelyek tematikáját és metodikáját a magyar külpolitika aktuális napirendje és prioritássorrendje határozza meg. • A Magyar Külügyi Intézet szervezésében - az MKI közvetlen munkatársi körén túlmutató, intézetközi összetételben, a résztvevő szakértők teljesitményelvű 10 Külügyi Szemle