Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Szigetek az Áramlatban": a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon szelektálásával - induljanak a KüM-mel egyeztetett tematikájú, komplex kutatási programok, amelyek egy-egy nemzetközi probléma magyar nézőpontú elemzésén túlmenően konkrét ajánlásokat fogalmaznak meg a magyar külpolitika számára. A rendszer működési keretfeltételeinek átgondolása a következő pontokon ajánlott: • A hazai külpolitikai kutatóintézeti szféra állami finanszírozásának racionalizálása, a kutatási programok gyakorlatorientáltabbá tétele, a versenyeztetés és a teljesítményelv következetes érvényesítése jegyében megfontolandó a pályáztatásra épülő projektrendszer körének bővítése, aminek mind az intézetek költségvetésében, mind az egyes kutatók egyéni jövedelmében növekvő részarányt célszerű elérnie. • Magyarország sem lehet kivétel azon nemzetközi trend alól, miszerint a gazdasági-üzleti élet tőkeerős képviselői - mint a külkapcsolatok egyre fontosabb szereplői - részt vállalnak a külpolitikai témájú kutatások és rendezvények finanszírozásából. A szponzorálási hajlandóság erősítése a vállalati kultúra megkívánt része, ugyanakkor a szponzori hozzájárulások mozgósításának előfeltétele, hogy maga a kutatóintézeti szféra olyan elemzői tematikát és rendezvénykínálatot tudjon biztosítani, amelyhez az üzleti életet motiváló szempontok alapján is megéri részfinanszírozóként csatlakozni. • A humán erőforrás gazdálkodás területén célszerű ösztönözni a diplomáciai és a kutatóintézeti szféra közötti személyi átjárást. A Külügyminisztérium külpolitikai tervezéssel foglalkozó főosztályán (amely a kutatói-elemzői szakmához legközelebb álló, bár azzal műfajában, stílusában és közvetlen feladatait tekintve értelemszerűen nem azonosítható minisztériumi részleg) érdemes lenne megfontolni a külső szakértők szisztematikus bevonását a náluk folyó munka bizonyos fázisaiba. Egyes - szakmailag már bizonyított, mentalitásukban a diplomáciai pálya kötöttségeit is vállalni hajlandó - elemzők időnkénti „megmártózása" a küliigy- minisztériumi és külképviseleti munkában hozzásegít ahhoz, hogy közvetlenül átéljék azt a gyakorlati közeget, amelyhez a kutatási tevékenységnek intellektuális és szakmai mélységet kell biztosítania. A másik oldalon, a Külügyminisztérium munkatársainak körében sokakban megvan a készség és a képesség arra, hogy szaktudásukat előadások és publikációk vállalásával, nyilvános fórumokon is megmutassák. A külszolgálatból hazatért vagy az aktív szolgálatból már visszavonult diplomaták tapasztalatai kamatoztatásának, felhalmozott tudásuk megbecsülésének kölcsönösen előnyös módja, ha legjobbjaik bekapcsolódnak a kutató és elemző munkába. Megfontolandó a hospitáció gyakorlatának kiterjesztése - több nyugati ország mintájára - a hazai gazdasági élet azon szereplőire is, amelyek a külkapcsolatok különösen fontos és befolyásos tényezőinek bizonyulnak. 2010. nyár 11
