Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Szigetek az Áramlatban": a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon A korrektség megköveteli, hogy pozitív hazai példákat is említsünk. A rendszerváltás utáni magyar diplomácia irányítói között több olyan személyiséget is tisztelhetünk, akik külpolitikusként és tudományos munkák szerzőiként egyaránt maradandót alkottak. A 2007-ben szakértői tanulmányok révén megalapozott külkapcsolati stratégia metodikájában mindenképpen üdvözölendő, hogy - az erősen „legömbölyített", ezért általánosságokban mozgó, s az idő múlásának erősen kitett végeredmény dacára - a kutatóintézetek széles körének bevonásával a szakértői nyilvánosság erőterében is valamiféle együttgondolkodást próbált generálni. A Magyar Külügyi Intézet 2008 nyarán indított Műhelyviták a magyar külpolitikáról című nyilvános rendezvénysorozata éppen azon legfontosabb és legaktuálisabb külkapcsolati kérdésekben kínált szakértői és szakpolitikusi találkozási és vitafórumot, amelyeket illetően a hazai konszenzus kiérlelése további eszmecseréket igényel. Szinergia A kutatói szféra és a külpolitikai gyakorlat közötti kölcsönhatás erősítése mindkét oldalon közvetlen haszonnal járna. Egyrészről segítene a diplomáciának abban, hogy bővítse a jelen korban immár nélkülözhetetlen társadalmi dimenzióját: a konkrét ügyek jellegétől függő mértékben teret engedjen a nyilvánosságnak, s kilépjen a minisztériumi és külképviseleti falak mögötti diszkrét homályból. Másrészről magának a kutatói szférának is gyakorlatorientáltabbá kell válnia; a magyar külpolitika tényleges és aktuális igényeihez, érdekviszonyaihoz való kapcsolódás lehetősége, illetve az azokra való - akár közvetett - ráhatás esélye tendenciában rászorítja a szakértői köröket arra, hogy teljesen maguk mögött hagyják az ezoterika és az elefántcsonttornyok önmagába zárt áramkörét. A külpolitikával és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tudományterület ismerete egyáltalán nem jelent valamiféle steril „elméletieskedést" a külügyi munkában, hanem éppen ellenkezőleg: az elmélyült, összefüggésekben és távlatokban gondolkodni képes diplomáciai tevékenység intellektuális hátterét képezi. A külföldi szakirodalom tanulmányozása nyilvánvalóan szükséges, ám önmagában nem elégséges: mindazon témákban, amelyekben a magyar külpolitikának érdemi mondandója lehet, megkerülhetetlen a kifejezetten magyar érdek-kontextus átfogó tükröztetése, amihez a hazai kutatói szféra alkotó hozzájárulására is szükség van. „Ideáltipikus" esetben a külpolitikai kutatások és a gyakorlati külpolitika között hét fontos találkozási felület, egyben együttműködési funkció emelhető ki: 1. A kutatói szféra apportja szakmai és szemléleti síkon egyaránt szükséges a külpolitika stratégiai irányultságának, belső koherenciájának karbantartásához, illetve ahhoz, hogy a diplomáciai érdekérvényesítés túlmutasson a - mégoly fontos - technikai részletek, procedúrák és mechanizmusok rövid távú horizontján. 2010. nyár 7