Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 2. szám - Terényi János: "Szigetek az Áramlatban":a külpolitikai kutatások és a külpolitikai gyakorlat Magyarországon
Terényi János 2. A külpolitika stratégiai tervezésének a kutatói szféra - a maga sajátos profiljával, multidiszciplináris megközelítésével, szélesebb tematikai és időbeli kontextusával, hosszabb távú víziójával - prognózisok, előzetes hatástanulmányok, összehasonlító elemzések készítésével hatékony tudományos háttértámogatást képes nyújtani. 3. A külpolitika és a külkapcsolatok szakértői közötti érdemi interakció keretet és szellemi környezetet teremthet ahhoz, hogy a magyar diplomácia folyamatos szakmai visszajelzéseket kapjon. 4. A szakértői köröknek a külkapcsolatok elvi alapjait, prioritásos irányait, hangsúlyait és fontosabb területeit érintő konzultációkba, döntés-előkészítő megbeszélésekbe történő bevonása a magyar külpolitika hazai szakértői bázisának és társadalmi támogatottságának erősítését szolgálná. 5. A kutatóintézetek nemzetközi hálózata olyan befolyásos áramkört képez, amely a magyar külpolitikai érdekérvényesítés és imázsépítés összefüggéseiben is célirányosan hasznosítható. 6. Intézeti eseményeken, nemzetközi rendezvényeken, személyes és intézményi kontaktusokon, valamint szakmai publikációkon keresztül előzetesen tesztelni lehet olyan ötleteket, kezdeményezéseket, amelyek „lefuttatására" a külpolitika hivatalos fórumai és csatornái - legalábbis első körben - kevésbé alkalmasak. 7. A szakértői szféra oktatási és ismeretterjesztési funkciója intenzívebb kihasználást érdemel, s azt a Külügyminisztériumon belüli folyamatos szakmai továbbképzés rendszerének kiépítésében, valamint az államigazgatás más intézményeiben dolgozó köztisztviselők és a külkapcsolatok terén aktív, nem állami szereplők képzésében lehet kamatoztatni. A közeledésnek a külpolitika felől kell kiindulnia, mégpedig nem feltétlenül a forrásbővítés, hanem az igények pontosítása oldaláról. A magyar külpolitikának szüksége van a kutatói nézőpontok szervesítésére; a merítési bázis szélesítése a szakértői konzultációk rendszeresítését, az információáramlás zsilipjeinek megfelelően szabályozott nyitását, a személyi átjárások lehetővé tételét feltételezi. A Külügyminisztérium és a szakértői szféra közötti „interface" funkcióját a Magyar Külügyi Intézet képes (lenne) ellátni. Az MKI - amely a KüM háttérintézménye, s ezzel egy időben önálló jogi személyiséggel is rendelkező külpolitikai kutatóintézet - kétirányú empátiával rendelkezik, hiteles szakmai tudás és kapcsolatrendszer birtokában van. Intézményi és funkcionális kapcsolódásait tekintve nem csupán egy a Magyarországon működő külpolitikai kutatóintézetek között. Meghirdetett feladata a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének biztosítása, aminek ellátása érdekében tartalmi és módszertani értelemben egyaránt sajátos minőséget kell kínálnia. Az elmúlt két esztendő intézményépítési irányvonalát kijelölő (s részben meg is valósult) igazgatói alapkoncepcióm értelmében a Magyar Külügyi Intézet szakmai profilját a diplomáciai elemzések és a politológiai igényű kutatások közötti mezsgyén próbáltuk elhelyezni. E meg8 Külügyi Szemle
