Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Pálmai Zsolt: Gyakorlati útmutató a brüsszeli lobbizáshoz
Könyvekről régiókról, amelyek a magyar törvényi és az EU jogi szabályozás adta keretek között megnyitották brüsszeli képviseleteiket, szorosan építve a régiók bizottságára (amely uniós intézménynek nagyobb a befolyása, mint a tényleges hatalma). Figyelembe véve a rövid listák eme fogyatékosságát, a hazai régiók képviseleteik segítségével saját maguk csatornázták be érdekeiket az európai intézményekhez, ahogy ez történt például az EDS kapcsán is. Ami a hivatalnokok arénáját illeti, az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak működését a nemzed alapú együttműködés helyett - érthetően - az EP pártfrakcióihoz való kapcsolódás jobban befolyásolta. Ezért a más tagállamokra jellemző szorosabb frakcióközi, magyar érdekű kooperáció sajnos nem valósult meg. Ugyanígy még mindig várat magára annak az informális magyar hálózatnak az aktiválása - e tekintetben már voltak ígéretes, ámbár koordinálatlan kezdeményezések -, amelynek az unió különféle intézményeiben dolgozó magyar vezetők és szakemberek a tagjai. Ok ugyanis más EU-tagállamok esetén is - összhangban uniós munkaszerződéseikkel, amelyek előírják az európai szintű szakpolitikai és egyéb EU-érdekek kizárólagos képviseletét -, intelligens és informális módon dgyelembe vehetik az otthonról jövő jelzéseket munkájuk végzésekor. A fentebb nagy vonalakban vázolt magyar EU-lobbi jól leképezte azokat a könyv által is említett trendeket is, amelyek a 2000-es évek második felének lobbigyakorlatát jellemezték. így jónak tekinthető például az, hogy a kormány mellett különféle más hazai szervezetek, saját, önálló módjukon beszálltak a brüsszeli arénába. Trendszerű volt továbbá az is, hogy dacára az itthoni és brüsszeli akadozó koordinációnak, több esetben egy irányba mutattak a hazai szereplők brüsszeli lépései (gondolok itt különösen a régiók bizottságában kifejtett munkára, akár az EDS kapcsán is). Rinus van Schendelen egyelőre angol nyelven elérhető műve jó arányérzékkel megírt, több tudományág ismereteit szintetizáló alkotás. A politikatudományon kívül megtalálható benne a szervezeti menedzsment, az emberi erőforrás-gazdálkodás, valamint a pszichológia eszköztára, sőt bizonyos esetekben a mérnöki tudományok rendszer- szemléletű megközelítése is. A mű szövegezése pontos, célratörő, még akkor is, ha a jelenleg 27 tagot számláló EU számos régi és új tagállama nélkülözhetetlenné teszi az általánosítások használatát. A könyv illusztrációként kis számú táblázatot, folyamatábrát tartalmaz, címlapja - egyértelműen utalva az előző két kiadással való folytonosságra - Niccolő Machiavellit és az Európai Bizottság Berlaymont épületét ábrázolja. A More Machiavelli in Brussels jelentős gyakorlati és szakirodalmi kutatómunkán alapul, amit az önmagáért beszélő, több mint húszoldalas hivatkozások jegyzéke is alátámaszt. A könyvet jó szívvel ajánlom kormányzati tisztségviselőknek - különös tekintettel a 2011-es magyar európai tanácsi elnökségre -, de a hazai régiók, a területi és helyi önkormányzatok munkatársainak-tisztségviselőinek, valamint az üzleti és a nem kormányzati szféra Brüsszel iránt érdeklődő szereplőinek is. Az írást haszonnal forgathatják továbbá felsőoktatási és akadémiai oktatók, kutatók is. Pálmai Zsolt 196 Külügyi Szemle
