Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Vincze Dalma: Egy főügyész emlékiratai
Egy főügyész emlékiratai Egy főügyész emlékiratai (Carla Del Ponte-Chuck Sudetic: Madame Prosecutor. Confrontations ivith Humanity's Worst Criminals and the Culture of Impunity. Nezv York: Other Press, 2009. 438 o.) C arla Del Ponte, a volt Jugoszlávia és Ruanda területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszékek volt svájci főügyésze 2008-ban olaszul1, 2009-ben angolul2 is megjelenő memoárjában ad számot a törvényszékek élén eltöltött éveiről. A könyvben feldolgozott eseményekkel kapcsolatos politikai érzékenységet jól jelzi az emlékirat fogadtatása. A könyv olaszországi megjelenése után a jelenleg Argentínában nagykövetként szolgáló Del Pontét a svájci külügyminisztérium eltiltotta attól, hogy művéről a nyilvánosság előtt beszéljen.3 A visszaemlékezések meghatározó alapélménye a nemzetközi igazságszolgáltatás értékeinek és a diplomácia, illetve a nemzetközi politika érdekeinek egymáshoz feszülése. Carla Del Ponte a Ruandái Nemzetközi Törvényszék (ICTR) élén eltöltött négy (1999-2003), valamint az ad hoc Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) főügyészeként eltöltött nyolc évében (1999-2007), csakúgy mint korábbi pályája állomásain is, következetesen küzdött a kormányok által épített gumifal, a „muro di gomma" ellen. A főügyész által használt szemléletes metaforával arra a kormányok és politikusok által gyakran alkalmazott viselkedésmódra, taktikára utal, amellyel megpróbálják elrejteni vonakodásukat attól, hogy szembenézzenek a nemzetközi bűncselekmények felelősségre vonásának ódiumával. Ezzel a magatartással segítik a „büntetlenség kultúrájának" elterjedését és fennmaradását. Mivel a nemzeti bíróságoknak és az érintett országok vezetőinek nincs meg a megfelelő akaratuk, autoritásuk és bátorságuk a büntetlenség kultúrájának felszámolásához, ezért az író szerint a nemzetközi igazságszolgáltatás jelenti az egyetlen alternatívát a bűnösök felelősségre vonására. A politikai akarat és a „feltételesség" mint a siker záloga A szerző a könyv bevezető részében röviden számot ad korábbi munkásságának főbb állomásairól; ügyvédi, ügyészi, majd szövetségi főügyészi munkájáról. Saját bevallása szerint kiábrándult, és megunta az ügyvédkedést, ezért döntött úgy, hogy a „másik oldalra", ügyésznek áll. A szicíliai maffia, a pénzmosás és szervezett bűnözés elleni fellépésével szerez magának hírnevet. Már ekkor meghatározó élménye, hogy az „árral szemben" úszik, és ez az ad hoc nemzetközi törvényszékek élére történő kinevezése után sem változott. Az ICTY és az ICTR élére történő kinevezése politikai kompromisz- szum eredménye, így maga Del Ponte volt a legjobban meglepve, amikor megtudta kiválasztásának hírét. A szerbiai NATO-beavatkozás utáni törékeny politikai hangulat2010. tavasz 197
