Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
Rada Mátyás-Vajda Viktor A rendőrségi törvény kimondja, hogy a terrorcselekmény felderítése már a rendőrség hatáskörébe tartozik, ha arról a rendőrség feljelentés útján vagy maga szerzett tudomást.98 A terrorcselekménnyel mint „egyedi bűnfajtával" szemben azonban egy különleges alakulatnak kell fellépnie. Az Országos Rendőr-főkapitányság ezért a 7/2001. (V. 21.) utasításában szabályozza a Készenléti Rendőrség keretén belül működő Terrorelhárító Szolgálat működési rendjét. A Terrorelhárító Szolgálat állományának tagjai speciális kiképzést kapnak, hogy a terrorcselekmények elkövetőivel szemben szakszerűen és eredményesen tudjanak fellépni. A terrorcselekmény törvényi tényállása összegzése az olyan bűnfajtáknak, amelyeket Magyarországhoz hasonlóan más országok büntető törvénykönyvei is megneveznek. Ez nehezíti a terrorizmus elleni egységes álláspont kialakítását, hiszen minden ország ragaszkodik ahhoz, hogy a területén elszenvedett terrortámadással szemben a saját jogrendszere alapján lépjen fel. Ezt oldhatja fel a nemzetközi terrorizmus merényletei után a nemzetközi jog „erősödése", amelynek köszönhetően az államok egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy a különböző nemzetközi szerződéseknek alávessék magukat, így a büntető törvénykönyvek terrorcselekményt szabályozó részei közelednek majd egymáshoz. A folyamatot segíti a nemzetközi bűnügyi együttműködés intézményeinek a kialakítása, amely folyamatban szabályozzák az államok közötti információcserét, valamint megkönnyítik a terrorista személyek kiadatását.99 Havasi Zoltán r. dandártábornok írásában sürgeti az olyan egységes nemzetközi, európai normák kidolgozását és elfogadását, amelyek hatékony eszközként szolgálhatnak a terrorizmus elleni küzdelemben.100 A következőkben azt vizsgáljuk, hogy a terrorizmussal szembeni legfőbb magyar jogforrás, a magyar büntető törvénykönyv irányadó rendelkezései hogyan definiálják a fogalmat, és milyen megválaszolatlan kérdéseket hagynak maguk után. Terrorcselekmény a Btk. 261. § (1) szerint101 „Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa, vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő." A büntetőjogi kategóriákba való besorolás a következő: a terrorcselekmény jogi tárgya az a), b), c) pontban foglaltak elérése. A terrorcselekmény immateriális bűncselekmény, mivel valaminek a megtétele, meg nem tétele vagy eltűrése, a félelem kialakulá164 Külügyi Szemle
