Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája sa, az alkotmányos társadalmi vagy gazdasági rend megváltozása, a működés zavara, továbbá a követelés teljesítése nem tényállási elem. A Btk.-ban foglaltak a meghatározásához csak segítséget nyújthatnak, azt azonban nem végzik el. Az a), b) és c) pontban leírtak megvalósításának céljából követik el a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményeket (emberrablás, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés, radioaktív anyaggal való visszaélés stb.).102 Felsorolása nem taxatív, csak exemplifikatív. Ezek egyrészt azt a problémát vetik fel, hogy az exemplifikatív felsorolás a terrorcselekményeknek nem minden megnyilvánulását fedi le (például a felsorolásban nem szerepel a vegyi fegyverekkel, biológiai fegyverekkel való visszaélés, az azokkal való fenyegetés, ami 2001-ben az Egyesült Államokban lépfenével, anthraxszal fertőzött levelek szétküldése tanulságából hibának minősül), így nem tud megfelelően reagálni minden helyzetre. A másik probléma a minősítés kérdése. A (9) bekezdésben meghatározott köztörvényes bűncselekmények a terrorcselekmények elkövetési módjai, ezen cselekmények elkövetése azonban legtöbbször nem hozható összefüggésbe a terrorizmussal és annak céljaival. Mindezekből következően ezen bűncselekmények céljainak vizsgálásakor még egy szűrőt kell beiktatni, így csak komplexebb elemzés után lehet valamit terrorcselekménnyé nyilvánítani. Ez a vizsgálat azonban a teljes mértékben objektiven rendelkező törvényi tényállás hiányában szükségszerűen szubjektív lesz, s ezáltal valamely bűncselekmény terror- cselekménnyé nyilvánítása lehetőséget ad a visszaélésekre. A jogalkotás másik problémája, hogy a terrorizmus szüntelenül megújuló, módszereit folyamatosan változtató jelenség, ezért a törvény csak a múltban történt elkövetési módokra tud reagálni, a jövőre nézve nem tud megfelelő szabályozást adni. Mindezekből következően a jogalkotás lépéshátrányban van a terrorizmussal szemben, s ez szűkíti a törvényben meghatározott reakciók esélyeit. Magyarország tehát nem elsősorban önmaga miatt veszélyeztetett a nemzetközi terrorizmus által, hiszen egyelőre radikális, fundamentalista nézeteket valló muszlim kisebbség nem él az országban, s a válságövezet államaival is alapvetően jó kapcsolatokat ápolunk. Hazánk elsősorban a nemzetközi terrorszervezetekkel ellenséges nemzetközi közösségek és szövetségek - európai uniós és a NATO-tagságunk - miatt került a terrorszervezetek figyelmének homlokterébe. A fentieket figyelembe véve hazánk területén célterületek, külföldi érdekeltségek találhatók. Magyarország terrorveszélyeztetett, mert konkrét fenyegetés még nem fogalmazódott meg. Deák Péter azonban hangsúlyozza, hogy ezek a státusok a terrorizmus kiszámíthatatlan természetéből adódóan bármikor megváltozhatnak, ebből következően folyamatosan készen kell állni a gyors változáshoz igazodó ellenintézkedések megtételére.103 2010. tavasz 165
