Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
Rada Mátyás-Vajda Viktor A média gyakran helytelenül használja a terrorizmussal összefüggő fogalmakat. Az ellenintézkedések szempontjából azonban abszolút nem közömbös, hogy mivel is állunk szemben. Véleményünk szerint elsőrendű feladat ezen fogalmak tisztázása. A terrorizmussal összefüggő fogalmak A terrorérzékenység a személyek és dolgok tulajdonságainak összessége, mely veszélyeztetetté teszi őket abban, hogy a terrorcselekményeknek viszonylag nagy eséllyel áldozataivá váljanak. Terrorfenyegetett egy személy, ország, objektum, szervezet, amely ellen terrorszervezet fenyegetést intézett, de a terrorcselekmény még nem következett be. A terrorveszélyeztetettség annyiban különbözik az előbbitől, hogy az elkövetők ártó szándéka már kitudódott, nyíltan azonban még nem fejezték ki. Semleges terület egy ország, ha senki sem deklarált ellene terrorfenyegetést, valamint nincsenek terrorveszélyeztetettségre utaló jelek sem. Célterület egy ország, amelynek területén olyan külföldi érdekeltségű személy vagy objektum található, amely kinyilvánítottan vagy hallgatólagosan, de a terrorcselekmény potenciális áldozata. Célország az az ország, amelynek kormánya, szerve, állampolgára, objektuma, képviselője ellen terrorfenyegetettség vagy terrorveszélyeztetettség alakul ki, vagy ellenük terrorakciót hajtanak végre.82 A terrorizmus elleni küzdelem „ története" hazánkban Magyarország 1972 és 1989 között a Szovjetunió által vezetett Varsói Szerződés katonai tömbjébe tartozott. Hazánk területén ez idő alatt állandó volt a szovjet csapatok jelenléte. Ez már önmagában védelmet jelentett, habár az akkori diktatúra és a szabadság- jogok állami korlátozása nem felel meg a mai értékeknek. Magyarország, mint a többi szocialista ország, a Nyugattal és annak ideológiájával ellenséges terrorszervezetek tagjait az előbbi elnyomása ellen jogosan küzdő szabadságharcosoknak minősítette. Ellenük sem a jog, sem a jogalkalmazás nem lépett fel, ha az országon átutaztak, vagy annak területén hosszabb-rövidebb időre letelepedtek. Más, nem kommunista berendezkedésű államok terrorelhárító szerveinek felszólítására, Magyarország tartózkodó taktikát követett. Mindezekért cserébe Magyarország a nemzetközi terrorszervezetek szemében semleges ország maradt, ami azt jelentette, hogy tagjai nem követtek el terrormerényleteket sem az ország területén, sem külföldi kirendeltségei ellen.83 A rendszerváltás után az ország a kommunista hagyományokkal szakítva demokratikus rendszert vezetett be, és kilépett a Varsói Szerződésből. Ezután a külpolitikai figyelmet a korábban ellenséges Nyugat felé irányította (ennek megnyilvánulása volt a csatlakozási kérelem benyújtása mind a NATO-ba, mind az Európai Unióba). Az új állam közjogi méltóságai - s ettől kezdődően az összes kormányzat vezetői - már élesen szembehelyezkedtek a terrorista szervezetekkel. Ezt erősítette a nemzetközi szervezetek terrorelhárítási akcióinak egyre nyíltabb támogatása, valamint az azokban való részvétel. A magyar országgyűlés több olyan törvényt is hozott, melyben a terrorizmus 160 Külügyi Szemle
