Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - ELMÉLET - Rada Mátyás - Vajda Viktor: A terrorizmus elleni küzdelem avagy a 22-es csapdája
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája a politikai indíttatású erőszak nem mutatja annak jeleit, hogy eltűnőben lenne, a szóban forgó hatalom, mondhatni, korlátlan. Az amerikai Alkotmányos Jogok Központja és a Shearman and Sterling cég peres úton kívánta kifogásolni a guantánamói fogva tartás törvényszerűségét, erre válaszul a kormányzat azzal érvelt, hogy a bíróságok egyáltalán nem tárgyalhatják ezeket az ügyeket. A Bush-adminisztráció képviselői kifejtették, hogy a külföldi nemzetiségű, az országhatárokon kívül fogva tartott „ellenség" nem élhet jogorvoslattal a szövetségi bíróságok, sőt semmilyen bíróság előtt. A Legfelsőbb Bíróság a Hamdi vs Rumsfeld ügyében hozott, vízválasztónak tekinthető ítéletében szembehelyezkedett a Bush-adminisztráció fenti érvelésével. Kimondta, hogy az Egyesült Államok részese a genfi egyezményeknek, így azok mindenütt érvényesek az Egyesült Államok fegyveres erőire. Tisztázta továbbá, hogy amerikai fennhatóság fennállása mellett, így Guantánamo esetében is, a foglyokkal szemben az amerikai törvények szerint kell eljárni, méghozzá a tisztességes eljárás követelményét szem előtt tartva. Ezzel elítélte azt a gyakorlatot, hogy a foglyokkal nem közölték fogva tartásuk okát, nem ismertették velük, mivel gyanúsítják őket, megtagadták a kapcsolatfelvételt ügyvéddel és családtagjaikkal egyaránt, továbbá nem indítottak ellenük eljárást sem. A „biztonsági őrizetben" tartás a fegyveres összeütközések időtartama alatt jogszerű, az ítélet azonban nem habozott nyomatékosítani, hogy a humánus bánásmód követelménye, valamint az erőszakkal és fenyegetéssel szembeni védelem érvényesítése kizárja a vallatás útján történő információszerzést. A hatóságoknak azt kell mérlegelniük, hogy a foglyok szabadon engedése esetén fellépő, terrorcselekmények elkövetésében megtestesülő kockázat vagy a személyi szabadság további korlátozása a fajsúlyosabb. Az érintetteknek azonban az utóbbi esetben is joguk van arra, hogy a róluk hozott döntéssel szemben bírósághoz forduljanak.80 Az ítélet rögzítette azt is, hogy a habeas corpus rendelet, amely általánosságban jogosítja fel a fogva tartottakat arra, hogy bíróság előtt kérjék szabadságelvonásuk felülvizsgálatát, nem tesz különbséget amerikai állampolgárok és külföldiek között, továbbá vonatkozik bármely fogva tartottra az Egyesült Államok fennhatósága és ellenőrzése alatt álló területen. Ez a döntés rákényszerítette a hadügyet, hogy megnyissa a bírói utat; igaz, évekkel később és korántsem elégséges eljárással. George Bush előre kijelentette: a legfelsőbb bíróság döntése nem jelenti azt, hogy a foglyokat szélnek eresztik, hiszen „nem kockáztathatja az amerikai nép biztonságát".81 A terrorizmus és Magyarország Fontos elemezni azt is, hogy a világban megjelenő és a nemzetközi terrorizmus által generált globális probléma hogyan érinti Magyarországot, hogyan készülhetünk fel ellene, s mindez a magyar államban milyen folyamatokat eredményez. 2010. tavasz 159
